Az Európai Bizottság 2025-ig szeretné egységesebbé, hatékonyabbá, demokratikusabbá és átláthatóbbá tenni az európai gazdasági és monetáris uniót. A testület értékelése szerint az Európát sújtó gazdasági és pénzügyi válság nem az euróövezetből indult ki, de napvilágra hozta annak intézményi gyengeségeit. Jelenleg a gazdasági mutatók és a hangulatindex a 2000 óta mért legmagasabb szinten van, Európában ma újra fellendülés látható, minden tagállam gazdasága növekszik. Ezt a kedvező környezetet az Európai Bizottság szerint arra kell kihasználni, hogy végrehajtsák a most megfogalmazott stabilitási terveket, amelyek elmélyítik az európai gazdasági és monetáris uniót.

Az ütemterv mellett a mai csomagban négy kulcsintézkedés szerepel:
1. Javaslat az Európai Valutaalap (EMF) létrehozására. A javasolt Valutaalap az uniós mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) már bejáratódott szerkezetére épül, és az EU jogrendjébe illeszkedik. Az elmúlt években az ESM döntő szerepet játszott az euróövezet stabilitásának megőrzésében, segített a tagállamoknak, hogy hozzáférjenek az államkötvénypiacokhoz. Az Európai Valutaalap lényegében megőrzi az ESM jelenlegi pénzügyi és intézményi szerkezetét, és továbbra is biztosítja a nemzeti parlamentek szerepét a folyamatban. Az EMF közös védőhálót kínál az Egységes Szanálási Alapnak, amelyekből a bankokat menthetik, ha baj van, végső hitelezőként működik majd közre a pénzintézetek rendezett szanálásában. A sürgős esetekben gyorsabb lesz a döntéshozatal, és közvetlenebb lesz a részvétel a pénzügyi támogatási programok irányításában. Idővel az Európai Valutaalap új pénzügyi eszközöket is kidolgozhat, például egy esetleges stabilizációs funkció támogatására. Ezzel az eurókötvényekre utalnak, de csak nagyon óvatosan, mert a németek ellenzik, hogy közösen vállaljanak adósságot. Az Európai Parlament és a Tanács felkérést kap, hogy 2019 közepéig fogadják el e jogalkotási javaslatot.

2.Javaslat a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés integrálásáról az uniós jogba. Ezt 2012-ben 25 tagállam – köztük Magyarország – fércelte gyorsan össze egy EU-n kívüli, kormányközi megállapodásként. Akkor jogi kötelezettséget vállaltak arra, hogy a szerződés hatálybalépését követően öt éven belül – azaz 2018. január 1-ig – beépítik a szerződés lényegi rendelkezéseit az uniós jogba, amire az Európai Parlament is felszólított. Ez a javaslat belefoglalja az uniós jogba a szerződés legfontosabb elemeit, hozzájárul a hatékony nemzeti szintű fiskális keretrendszerek kialakításához. Az Európai Parlament és a Tanács felkérést kap, hogy 2019 közepéig fogadják el e jogalkotási javaslatot.
3. Javaslat Az Európai Bizottság kiadott egy közleményt, amely az euróövezeti stabilitást szolgáló, uniós jogi keretbe foglalt új költségvetési eszközökkel foglalkozik. Ebben olyan terveket vázol, amelyek egy euróövezeti költségvetés felé mutatnak, de csak nagyon-nagyon közvetve mer ilyesmire utalni. A közlemény négy ilyen konkrét funkciót tárgyal. Az első egy olyan eszköz, ami a tagállamok szerkezeti reformjait segítené, valamint tagállami kérésre technikai segítséget nyújtana. A második egy célzott eszköz az euróövezeti csatlakozás felé haladó tagállamoknak, ami Magyarországnak is segíthet. A harmadik egy védőháló a bankuniónak az Európai Valutaalap/Európai Stabilitási Mechanizmus révén, amelyet 2018 közepéig kell elfogadni, és 2019-re beindítani. A negyedik egy stabilizációs funkció, amely akkor segítene a beruházásokban, ha nagy sokk érné az adott tagállamot. Majd a következő, 2020 utáni többéves pénzügyi keretben vezetnék elő ezeket a reformokat. A 2018–2020 közötti időszakra az Európai Bizottság javasolja a strukturális reformokat támogató program megerősítését, aminek részeként megduplázná a technikai támogatási tevékenységekre rendelkezésre álló összeget, így 2020-ig 300 millió euró jutna erre. A javaslatok között szerepel a reformok végrehajtását segítő új eszköz tesztelése egy kísérleti projektben.
4.Javaslat Az Európai Bizottság közzétett egy másik közleményt az európai gazdasági és pénzügyminiszter lehetséges feladatköréről. A miniszter az Európai Bizottság alelnöke és az eurócsoport elnöke lenne, ahogy ennek lehetőségét a jelenlegi uniós kvázi-alkotmányként működő alapszerződések biztosítják. Ez az új tisztség erősítené az EU és az euróövezet gazdaságpolitikájának egységességét, hatékonyságát, átláthatóságát és demokratikus elszámoltathatóságát a nemzeti hatáskörök maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Ha 2019 közepéig sikerül megállapodni a miniszter szerepéről, akkor a következő Európai Bizottság már ezzel a hivatallal együtt állhatna fel. Az eurócsoport ezt követően határozhatna arról, hogy a minisztert két egymást követő hivatali időszakra elnökévé választja, a két tisztség összehangolása érdekében.

Egy visszautasíthatatlan ajánlat
A mai csomag része a Jean Claude Juncker által előterjesztett, egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb EU megvalósítására irányuló tágabb ütemtervnek, illetve annak a vezetői ütemtervnek, amelyet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke javasolt, előkészítendő Európa vezetőinek a kontinens jövője szempontjából fontos döntések meghozatalára hivatott, 2019. május 9-i nagyszebeni találkozóját.

Forrás: index.hu

Valdis Dombrovskis Fotó: John Thys