A nyár a szabadtéri sütés-főzés, bográcsozás ideje, a nagy melegben azonban érdemes arra is odafigyelni, mit eszünk és hogyan tároljuk az ilyenkor gyorsan romló ételeket. Sziebert Gergely, a Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság igazgatója néhány praktikus tanácsot adott rádiónknak, amikkel nyáron is elkerülhetjük az ételmérgezést és a gyomorrontást.

A tudatos vásárlás aranyszabálya, hogy csak azt vásároljuk meg, amire szükségünk van. A gyorsan romló, vagy hűtve tárolandó termékeket hagyjuk a vásárlás végére, hűtőtáskában szállítsuk haza, és a lehető legrövidebb időn belül hűtsük azt vissza. Bármilyen ínycsiklandó is az út menti árusok portékája, figyeljünk rá, hogy csak az engedélyezett helyről vásárolt élelmiszer minősége szavatolható.

A boltokban, fesztiválokon, szabadtéri sütés-főzésnél egyaránt fontos szem előtt tartani a fogyaszthatósági vagy szavatossági időt, a megfelelő tárolást és hűtést, ellenőrizni a környezet tisztaságát és a termék frissességét. Bár a színárnyalat húsfajtánként eltérő, a fényesség mindegyiknél a frissesség, míg a nyálkásság, esetleges zöld elszíneződés és a megszokottnál erősebb vagy attól eltérő szag, a nem megfelelő minőség jele (ezt a húsba való bemetszéssel otthon is ellenőrizhetjük). Nyáron a felengedtetésnél a melegben gyorsabban elszaporodó baktériumok miatt a konyhapulton hagyott lassú olvasztgatás helyett célszerűbb az ételt gyorsan felengedni.

Habár a kánikulában esetleg nem is esik jól, részesítsük előnyben a langyos ételekkel szemben a forrókat, hisz azokban a forralás révén a kórokozók elhalnak. A szomjoltó sör, bor, cukros üdítők mellett, – melyek a szervezetet dehidratálják – fogyasszunk elegendő vizet is a folyadék pótlására. A kerti grillezésnél azt is tartsuk észben, hogy a faszén csak egyszer használható, ugyanis a rácsöpögő zsír folytán a következő használatkor mutagén és karcinogén anyagok kerülhetnek róla a pácolt finomságokra, hívta fel a figyelmet Sziebert Gergely.

A füstölt élelmiszerek szennyező anyagtartalmával kapcsolatban a szakember hangsúlyozta, nincs miért aggódnia a magyar fogyasztóknak, hiszen a megengedett határérték nálunk már a kilencvenes évek vége óta alacsony. A transzzsírsavakat nagy arányban tartalmazó termékek betiltásáról Sziebert úgy vélekedett, mint a kormányzat egészségpolitikájának fontos mérföldkövéről, hisz ezek a zsírok hidrogénezésével, mesterséges úton előállított anyagok az érrendszeri megbetegedések és a meddőség előidézői, ráadásul rákkeltő hatásúak, ezért fogyasztásuk komoly egészségügyi kockázattal jár.

Zárásként Sziebert Gergely igazgató az elmúlt időszak élelmiszerbiztonsági botrányára, a sertéspestisre is kitért. Mint elmondva, a vírus csak állatra halálos, emberre nézve nem veszélyes, elszaporodásáért pedig a határon átvándoroló ellenőrizhetetlen vadállomány felelős. Magyarország, fontos tranzitországként megtette a szükséges megelőző lépéseket –tette hozzá a szakember – az ukrán határszakaszon fertőtlenítő kapuk felállításával és szigorított poggyászellenőrzéssel, a tej- és hústermékek elkobzásával, az országon belül pedig a kilőtt vadállomány bevizsgálásával, az állattartók és vadászok tájékoztatásával igyekeznek gátat vetni a kórnak.