Itthon például a katasztrófavédelem, a Paksi Atomerőmű vagy épp a honvédség üzemeltetésében csaknem 150 radiológiai mérőállomás ellenőrzi folyamatosan az ország sugárzási helyzetét és figyeli a változásokat. A radiológiai adatokat egyébként meg lehet nézni a www.katasztrofavedelem.hu honlapon, a Lakossági információk, Monitoring menüpontban.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - Független Hírügynökséghez eljuttatott - közleménye szerint fontos kiemelni, hogy a természetes háttérsugárzás mértéke itthon 60-160 nanoszívert per óra között ingadozik. Ez az érték függ a mérési hely magasságától, a talaj típusától és még az időjárástól is. Azt is fontos tudni, hogy minden ember teste is tartalmaz valamilyen szinten sugárzó anyagot.

A közlemény szerint annak ellenére, hogy a Japánban bekövetkezett katasztrófa nagyon alacsony valószínűséggel hathat a magyarországi sugárzási viszonyokra, mégis kiemelten figyelik itthon is a háttérsugárzást. A Japán földrengést megelőző napokban óránként átlagosan 90 nanoszívert per óra volt a sugárzás. A legfrissebb mérések alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a háttérsugárzás jelenleg is a sokévi átlagnak megfelelő.

Az EU-ban sehol sem mértek rendellenes sugárzást

A Japánban történt természeti katasztrófának a jelenlegi ismeretek szerint semmilyen következménye sincs Európa lakosságára. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint egyetlen tagállamban sem mértek rendellenes sugárzást - mondta a Környezetvédelmi Tanács hétfői ülése előtt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Brüsszelben. A tárcavezető hozzátette: Japán jelezte igényét orvosi felszerelésekre, de még nem kért segítséget az áldozatok felkutatásához. A magyar elnökség mindet elkövet azért, hogy segítse az Európai Unió gyors reagálását.

Jelenleg 14 tagállamban használnak nukleáris energiát. A működtetés biztonsági feltételeit ugyanakkor az Európai Unió 1996-ban meghozott nukleáris biztonsági irányelve szabályozza, melynek felülvizsgálata éppen most folyik. A Bizottság áprilisban nyújtja be erre vonatkozó javaslatát. Ezen kívül 2009-ben keretirányelvet fogadtak el a nukleáris létesítményekre vonatkozó biztonsági követelményekről, amely minimális közös elvek lefektetésével segíti a megfelelő nemzeti szabályozások kialakítását.

Független Hírügynökség