A lelkész egy kortársa szerint „valósággal égett a nemzetéért”. Segítségnyújtása miatt 39 évesen végezték ki Győrben.

Gulyás Lajos 1918-ban született a felvidéki Kisújfalun. Édesapja bíró volt, nácik gyilkolták meg 1942-ben. Többek között a Pápai Teológiai Akadémián tanult. 1948-ban Levélre helyezték, emellett ellátta a rajkai és a hegyeshalmi reformátusok szolgálatait is. Egy kortársa szerint „valósággal égett a nemzetéért”.

Az 1956-os forradalmi szervezkedés híre Pozsonyban érte, hazasietett, ekkor értesült a mosonmagyaróvári tragikus eseményekről. Próbálta csendesíteni a felháborodott város bosszúvágyát, ekkor mentett meg egy ávóst.

Ezért végezték ki négy társával együtt 1957. december 31-én a győri börtön udvarán.

Simon Róbert Balázs alpolgármester 2011. október 18-án rámutatott, a kopjafával egy új ’56-os emlékhelyet is kialakítottak Szabadhegyen.

Az emlékhely megalkotója, Szendi Péter elmondta, a kopjafát három részre osztotta: az első szakaszon olvashatóak a mártír lelkész adatai, a középső hányad a tájegységnek megfelelő motívumokkal díszített, a kopjafa tetején pedig egy csillag áll, mivel Gulyás Lajos református volt.

A kopjafán megörökítették a mártír életkorát is, három vízszintes „tányér” jelzi az évtizedek, kilenc függőleges barázda pedig az éveinek számát.

A Győr Szabadhegyi Református Egyházközség esperese, Lentulai Attila szerint fontos, hogy Gulyás Lajos tiszteletére álljon egy olyan emlékhely, amely felhívja a figyelmet életére, az általa meghozott áldozatra.

A kopjafát 2011 október 22-én, szombaton 10 órakor avatják fel istentisztelet keretében. Aznap a szabadhegyi templomban tartja a Dunántúli Református egyházkerület a közgyűlését, ahol átadják a Pro Pannonia Reformata díjat, melyben idén Barsi Ernő győri néprajzkutató is részesül.