A szakemberek úgy gondolták, jó alapot jelent, hogy van Győrnek egy Európa Díjas belvárosa, de ennél már több kell. Egyeztetni kell a hogyan továbbról, ezért ajánlásokat kértek a folytatást illetően.

- Az építészek, a politikusok és a tervezők beszélgetéseiből 4-5 éve az kristályosodott ki, hogy az egész történelmi belváros vonzerejét növelni kell - mondta Révi Zsolt városi főépítész. - Az Európa Díj szilárd alapokat adott ahhoz, hogy Győr belvárosa olyan értéket képez országos és nemzetközi mércével mérve is, amellyel törődni, foglalkozni kell, nem szabad elhanyagolni, hanem fejlesztésre szorul. Az ajánlásnak három fő pontja lett. Az egyik, hogy legyen a belváros a korábbinál is élhetőbb, legyen még impozánsabb, valóban váljon a város kirakatává. Elhatározás született arról, hogy négy fő tér kapcsolatát kell megtervezni és kialakítani, ezek a Széchenyi tér, a Dunakapu tér, a színház előtti, azóta II. János Pál pápa tér, valamint a Bécsi kapu tér. Az ajánlás második pontjaként szerepelt, hogy nemcsak a tereket, de a hozzájuk kapcsolódó belvárosi úthálózatot is be kell kapcsolni a fejlesztésbe, ezzel párhuzamosan a történelmi belvárosból ki kell vinni a gépjármű-, az autóbusz- és teherforgalmat, a parkolás feltételeit pedig parkolóházban és mélygarázsban kell megteremteni. Az ajánlás harmadik pontja szerint a városrehabilitáció végpontjában a zöldterületek számának növelése, a sétálóövezetek kialakítása, és a kerékpáros közlekedés erősítése kapott prioritást. A munka - mint ismert - a Széchenyi térrel indult, amely mára elnyerte azt az arculatát, amelyet akkor, 2006-ban még csak a tervezőasztalon láttunk. Úgy hiszem, olyan lett, amilyennek megálmodtuk. Második lépcsőként láttunk hozzá a Dunakapu tér felújításának és átalakításának.

- Kijelenthető tehát, hogy tudatos, és összetett városrehabilitáció indult meg, amely több állomásból áll. Mit vár a szakma ettől a komplex stratégiától?

- A lényeg, és ezt mindenkinek látni kell, hogy ez a program nem csupán egyes terek felújításáról szól. A törekvésünk nem kevesebb, minthogy a rehabilitáció végén, a teljes rekonstrukción átesett terület egy működő struktúrában tudjon összeállni. Élhető és működő struktúrává. A célunk a belváros vonzerejének növelése úgy, hogy az új arculat szerethető legyen, az egymással összekapcsolt terek megteljenek élettel, és a modern irányzatok mellett a hagyományokat is megőrizzük, magyarán a tradíciók összeférjenek a praktikummal. A felújítások során szemmel tartjuk a műemlékvédelem fontosságát is. Ez a racionalitás. No nem a dogmatikus, hanem az integrált örökségvédelem. Aki megnézi a Széchenyi teret, van egy pillantást vet a Dunakapu tér látványterveire, látja, hogy a rekonstrukció során a tér megfiatalodik. A felújítás kapcsán tehát nem akarunk mereven konzervatívak lenni, hanem a múlt, a jelen és a jövő együttes vizsgálatával akarjuk a tér értékeit megőrizni, és átörökíteni.

- A Dunakapu tér felújítása egyébként is indokolttá vált...

- Nézze, ez a tér méltatlan, rettenetes állapotban volt. Ott kezdeném, hogy a Dunakapu tér tulajdonképpen nem is igazi tér, hiszen egy térnek négy térfala van, itt pedig csak kettőről beszélhetünk. Határolja még a vízpart, a Káptalandomb és a Révfaluba átvezető híd. Kikértük az építészszakma véleményét, számos állásfoglalást kértünk, míg végül arra jutottunk, hogy a Dunakapu térnek a felújítás után a szó szoros értelmében vett térnek, és rendezvénytérnek kell lennie. Arról is egyértelmű állásfoglalást tettek az építészek, hogy a tér alatt indokolt egy mélygarázs kiépítése, hogy a belvárosnak ezen a pontján meg tudjuk állítani az autókat.

- Vettek alapul külföldi példákat?

- Úgy gondolom, aki járt már Olaszországban, Franciaországban, de akárcsak Pécsett, az érti, hogy miről beszélek. A belváros-fejlesztés mindenhol turizmusélénkítő, egyben értékmentő célokat jelöl. Rómától Firenzéig, Toscanától Ravennáig a közlekedést leviszik a föld alá, uram bocsá metrót is építenek, no meg mélygarázsokat, fölöttük élhető teret teremtve. A beruházások során különös gondot fordítanak az örökségvédelemre. A győri önkormányzat sem cselekszik másként. Nekünk is fontos, hogy lássuk, mi van a föld alatt, milyen történelmi emlékek, milyen építészeti hagyaték. Ehhez persze fontos lenne, hogy a feltárás is lendületet kapjon, hiszen 2011. februárja óta dolgoznak a régészek, és most, 2011 végén még mindig nem egyértelmű, mekkora területet érintenek a várromok. Az eredeti céljaink szerint dolgozunk tovább, indokoltnak látjuk a térfelújítás mellett a mélygarázs kialakítását is. Hangsúlyozom, a szakma, a győri építészek álláspontja alapján végezzük a rehabilitációt.

- Mi a végleges cél?

- Egységes, építészeti minőségű és arculatú térfal létrehozása, valamint egy közösségi, multifunkciós tér kialakítása, ahol, amennyiben indokolt, a régészeti emlékek is megtarthatók legyenek és bemutathatóvá váljanak.