Az egyedi azonosítóval még nem rendelkező állatok gazdáinak január elsejéig kell elvégeztetniük az állatorvosi beavatkozást, amely során egy rizsszem méretű elektronikus szerkezetet (transzpondert) ültetnek a kutya nyakába. Az oltáshoz hasonló, pár perces művelet lehetővé teszi a kutyák azonosítását, megkönnyíti nyilvántartásukat, követhetőbb lesz a magyar eb-állomány, könnyebb lesz az elveszett, ellopott állatok nyomára bukkanni, így csökkenhet a kóbor kutyák száma is.

Király Péter állatorvos, a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítója az MTI-nek elmondta, hogy decemberben érezhetően megnőtt Budapesten a chipeztetések száma. Az állatorvos szerint a fővárosban és környékén nem kell attól tartani, hogy tömegesen kerülnek utcára azok az állatok, akiknek gazdái a kormányrendelettől félve inkább teszik ki kutyáikat, mintsem elvégeztetnék a megjelölést. Hozzátette, hogy Magyarország szegényebb és elmaradottabb területein ugyanakkor előfordulhat, hogy a beavatkozás költségét a gazdák nem tudják kifizetni és inkább kiteszik a házból kedvenceiket.

A chip behelyezésének költségét az Állatvédelmi Törvény 3500 forintban maximalizálta, ez az összeg magában foglalja a transzponder és a beültetés díját, valamint az országos eb-adatbázisba való regisztrációt. Az ár nem tartalmazza azonban az állat előzetes vizsgálatának díját, így a beavatkozás költsége a 3500 forinttól akár 9000 forintig jelentős eltéréseket mutathat. A későbbi adatmódosítások már ingyenesek.

Az állatorvos szerint az ebek mikrochipes egyedi megjelölése és központi regisztrációja köz- és állategészségügyi, állatvédelmi és közbiztonsági szempontból egyaránt fontos, hisz így az elveszett állatok könnyen visszatalálnak gazdáikhoz és a felelőtlen ebtartók is felelősségre vonhatók. "Ezért kiemelten fontos, hogy az ország minden részén egységesen megtörténjen a négyhónapos kort betöltött ebek mikrochippel történő megjelölése" - tette hozzá.

Januártól minden állatorvosnak ellenőriznie kell azt, hogy a hozzá bekerülő kutyák rendelkeznek-e transzponderrel, amennyiben nem, ezt fel kell ajánlania az állat tulajdonosának. Ha ehhez az állat gazdája nem járul hozzá, úgy az állatorvosnak ezt jelentenie kell. A hivatal felszólítja az állattartót, hogy tegyen eleget kötelezettségének, amennyiben ez nem történik meg, úgy felelősségre vonható, és akár 40 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.

Koleszár István, a Rex Kutyaotthon Alapítvány igazgatója szerint a külföldi példák alapján remélhető, hogy amennyiben a kutyáknál országszerte elvégzik a megjelölést, hosszú távon radikálisan csökkenni fog a kóbor állatok száma. Az állatvédők és a hatóságok egyaránt bíznak abban, hogy a chipezéssel néhány éven belül nem lesz olyan kutya, amelynél nem lehet megállapítani, hogy ki volt az utolsó gazdája, így elkerülhető lesz, hogy felelősségre vonás nélkül utcára kerülhessenek az ebek. "Becslések szerint ma Magyarországon nagyjából 2,5 millió ebet tartanak, és az sejthető, hogy ezek mintegy felét jelölték meg egyedazonosító transzponderrel" - részletezte Király Péter. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a kóbor ebekkel, az állatorvos elmondta, hogy ezeknek az állatoknak a felügyelete állami feladat, így azok megjelölése a felelős állategészségügyi hatóság kötelessége. A rendelet betartását a kerületi jegyző és az állategészségügyi hatóság ellenőrzi.

A kormány júniusban döntött arról, hogy 2013. január elsejétől minden 4 hónapnál idősebb kutyát kötelező transzponderrel, vagyis bőr alá ültetett mikrochippel ellátni, és ezzel párhuzamosan regisztrálni kell az állatot az országos adatbázisban. Kivétel nincsen, és aki ezt elmulasztja, akár 45 ezer forintos állatvédelmi bírságra is számíthat.

Miért jó ez?

A chip nagyjából akkora, mint egy rizsszem, és a beültetése látszólag alig különbözik egy egyszerű védőoltás beadásától. A szerkezetet a nyak bal oldalán, a bőr alá helyezik. A transzpondert tartalmazó kapszula szövetbarát anyagból készül, ezért nincs káros hatással az állat szervezetére. Ritkán előfordulhat, hogy elvándorol, még ritkábban, hogy nem működik a jeladó, ezek miatt is szükséges a rendszeres ellenőrzése.

A rendelkezés hatalmas előrelépés a kóbor kutyák problémájának megoldása terén az állatvédők szerint, hiszen a chip segítségével néhány perc alatt fellelhető a kutya gazdája - már ha az adatokat pontosan bevezették a központi adatbázisba. Gyakran megesik ugyanis, hogy ha meg is történt a regisztráció, a tulajdonosváltozást már nem jelentették be, így sokkal nehezebb kinyomozni, hogy kihez tartozik a kutya. Az adatbázisban pedig nemcsak a gazda adatait jegyzik fel, hanem az állatútlevél kiállítását, az ivartalanítást, illetve az esetleges komolyabb, gyógyszerezést igénylő betegségeket is. Így szükség esetén az azonosítást követően megfelelő orvosi ellátásban részesíthetik az állatot.

Hova kerülnek az adatok?

A behelyezést követően az állatorvosnak 8 napja van rá, hogy a gazda adatait rögzítse az interneten keresztül elérhető országos adatbázisban. Az állatorvosok a Petvetdata rendszert használják, melynek honlapján a chipszám alapján bárki ellenőrizheti, hogy kutyája bekerült-e már az adatbázisba. (A chip 15 jegyű azonosítóját tartalmazó matricákat az állatorvosok az oltási könyvekbe szokták betűzni, de megtalálható a származási lapon és az állatútlevélen is.) Egyszerű felhasználóként az adatbázisban csak a kutya néhány adata látható, a gazdára vonatkozó személyes adatok megtekintéséhez már állatorvosi regisztráció szükséges. Az adatbázis jelenleg több mint 700 ezer állat adatát tartalmazza, de ebben benne vannak a külföldre értékesített kutyák, valamint elenyésző számú macska és vadászgörény is.

A kamarai rendszer tagja az európai Europetnet hálózatnak, és a Magyarországon regisztrált chipek számait rendszeresen átküldik az európai adatbázisba. Ugyanakkor ez nem mindig működik tökéletesen, és esetenként előfordul, hogy az állat szerepel a Petvetdatán, de az Europetneten még nem - ahogy ez a cikk szerzőjének kutyájával is történt. Ebben az esetben a kamaránál kell jelezni a problémát, akik gondoskodnak az adatok felviteléről.

Mennyibe kerül?

Az állatvédelmi törvény korábbi módosítása értelmében a chip beültetéséért (magáért a beültetési munkalépésért) legfeljebb 3500 forintot kérhet az állatorvos. Az év végi határidőhöz közeledve sok állatvédelmi egyesület, továbbá néhány települési önkormányzat ingyenes vagy kedvezményes árú chipezési akciókat szervezett a rászorulók számára, míg mások azt tapasztalták, hogy az állatorvosok 3500 forintnál lényegesen többet számolnak fel a chipezésért.

"A Vidékfejlesztési Minisztériumtól kért és kapott állásfoglalás egyértelműen kimondja, hogy az eb megjelölés előtti egészség-vizsgálatának munkadíja nem tartozik bele a törvényben írt 3500 forintba" - mondta az [origo]-nak dr. Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke. Az állatorvos elmondta, hogy a chip behelyezése összesen hét lépésből áll. Elsőként ellenőrzik, hogy van-e már chip a kutyában, majd ezt követően megvizsgálják az állatot, amire mindenképp szükség van, ugyanis a transzponder behelyezése invazív beavatkozásnak számít. Ezután ellenőrzik a chip működőképességét, majd beültetik, és azt követően is ellenőrzik. Végül kitöltik az azonosító adatlapot, bevezetik a chip számát az oltási könyvbe vagy az útlevélbe, és végezetül rögzítik a kutya és a gazda adatait az országos adatbázisban.

Ezek alapján a Magyar Állatorvosi Kamara álláspontja az, hogy 3500 forintért egy eb mikrochipes egyedi megjelölésének teljes folyamata gazdaságos módon nem végezhető el. Így a mikrochipes megjelölésért (tartalmazva valamennyi munkafolyamat munkadíját, a transzponder és az egyéb felhasznált eszközök árát, továbbá a regisztrációs díjat is) bruttó 6000-től 9500 forintig terjedő összeget javasolt a tagjainak (ehhez pedig még hozzájöhet a kiszállás, és az esetleges érzéstelenítés, bódítás díja is).

"Természetesen bármely állatorvos kollégám szabadon eldöntheti, hogy egy eb megjelölésének alkalmával kíván-e 'akciós' árat érvényesíteni, de ennek önkéntes döntésnek kell lennie, erre központilag egyetlen állatorvost sem tudunk és természetesen nem is akarunk kényszeríteni" - mondta a Kamara elnöke. (A Magyar Állatorvosi Kamara kötelező chipezéssel kapcsolatos részletes válaszai és álláspontja a Kamara honlapján érhető el.)

Az árak miatt az állatvédők már hónapok óta attól tartanak, hogy sokan inkább megszabadulnak a kutyájuktól chipezés helyett. Ezt támasztják alá a budapesti Illatos úti gyepmesteri telep adatai is, ahova az utóbbi hetekben egyre több kutya kerül be. Az állatvédők egy másik csoportja azon az állásponton van, hogy aki ennyit sem tud rászánni a kedvencére, az inkább ne is tartson kutyát, mert akkor az esetlegesen felmerülő, lényegesen komolyabb, akár százezres állatorvosi költségeket sem tudja kifizetni (s egy-egy komolyabb műtét bizony könnyedén kerülhet ennyibe).

Ki fogja ellenőrizni a megjelölés elvégeztetését?

A jogszabályok betartásának ellenőrzése az állategészségügyi hatóság és a jegyző feladata, továbbá az állatorvosnak kötelessége ellenőrizni a vizsgálat előtt, hogy rendelkezik-e transzponderrel a kutya. Abban az esetben, ha már elmúlt 4 hónapos, és még nincs chipje, akkor azt az állatorvos és a jegyző is köteles jelenteni a kerületi állategészségügyi hivatal felé. Gönczi szerint ugyanakkor életszerűtlen, hogy azt várják el az állatorvosoktól, hogy "feljelentsék" pácienseik gazdáit, bármennyire is érdekeltek abban, hogy minél több kutya rendelkezzen chippel. Az állatorvos elmondta, hogy az aggályaikat jelezték a jogalkotók felé is, de a javaslataikat figyelmen kívül hagyták.