Az elmúlt évek stabilizációs intézkedései után 2010-től már tér nyílik az adózók szélesebb körét érintő könnyítések előtt. Az alapelv az, hogy mérséklődjön a munkát és a legális foglalkoztatás jövedelmét terhelő elvonás, továbbá - a 2009-es évközi áfaemelés után - a nagyobb vagyon növekvő mértékben járuljon hozzá a közteherviseléshez. Nem tudni azonban, hogy a következő kormány mit tart meg ezekből az áprilisi parlamenti választások után.

Lényegében egykulcsossá válik a személyi jövedelem adózás azzal, hogy a 2009-es 1,9-ről 5 millió forintra emelkedik az alsó kulcs sávhatára, vagyis a munkavállalók körülbelül 90 százaléka az eddiginek majdnem a felével fog adózni. A kulcsok csökkennek: a 18 és 36 százalék helyébe 17 és 32 százalék lép. Igaz, az szja alapjába januártól beleszámít a 27 százalékos munkaadói tb-járulék is, amivel a 17 százalékos alsó kulcs 21 százalék fölé nő. Eltörlik a magas jövedelmeket terhelő 4 százalék szolidaritási különadót, de mindenkit érint - az alacsonyabb keresetűeket arányaiban nagyobb mértékben - a leírások jelentős szűkítése. A családi kedvezmény, a súlyos fogyatékkal élők és a mezőgazdasági őstermelők kedvezménye kivételével mindegyiket eltörölték. Az szja-hoz tartozik még a tartós befektetési szerződés nevű új intézmény: a hosszabb időn át lekötött megtakarítás után adókedvezmény vagy teljes mentesség jár. Legkevesebb 25 ezer forint 3 és 5 év között 20 helyett 10 százalékkal adózik, 5 év felett pedig adómentes. A lakások adásvétele utáni illeték 4 százalékra csökken. Körülbelül kétmillió embert érint kedvezően a távhő áfájának 18-ról 5 százalékra történő leszállítása.

A szociális partnerek megállapodása alapján a minimálbér 73 500, a garantált (szakmunkás) bérminimum 89 500 forintra emelkedik, valószínű azonban, hogy egyes ágazatokban és sok cégnél 2010-ben nem tudják teljesíteni ezt, ahogyan azt a záradékban rögzítették is a munkaadói szövetségek. Mindenesetre a magasabb minimálbér egy sor szociális járandóság mellett a béren kívüli, tavaly még adómentes munkáltatói juttatások (cafeteria) összegét is megemeli, bár 2010-ben már zömmel 25 százalék szja mellett - ilyen juttatás például melegétkezési-jegy, üdülési csekk, kulturális szolgáltatások, iskolakezdési és utazási támogatás. Csaknem 100 százalék elvonás terheli viszont újévtől a hidegétkezési-jegyet, ami így alighanem el is fog halni. Adómentes marad az otthoni internet-szolgáltatás támogatása.

Januártól szigorítják a szociális segélyezést: az aktív korosztályokban a tartósan munkanélkülieknek járó úgynevezett rendelkezésre állási támogatásból egy családban már csak egyvalaki részesülhet. Májustól két évre csökken a gyes, de már januártól kötelező lesz részmunkaidőbe visszavenni az ismét munkába álló szülőt a közszférában. Áprilisban lép hatályba a tömeges járulékcsalás forrásává vált alkalmi munkavállalói könyv eltörlésének szabálya. Az új rendszerű egyszerűsített alkalmi foglalkoztatási szerződést a munka megkezdéséig meg kell kötni és az adóhatóságnak bejelenteni.

A nyugdíjasokra 2009-ben nehezedő szorítás kissé enyhül. Ismét lesz járandóságemelés a 4,1 százalékra becsült infláció arányában, de megszűnik a svájci indexálás, vagyis az átlagkeresetet már nem veszik figyelembe. Folytatódik emellett az egyes korosztályok hátrányát mérséklő korrekciós program. Életbe lép az úgynevezett nyugdíjprémium, ami a gazdasági növekedéshez igazítva ad lehetőséget soron kívüli ellátás-emelésre: 3,5 százalékos GDP-bővülés esetén 20 ezer, 7,5 százaléknál 80 ezer forintot, vagyis a korábban ennyiben maximált 13. havi nyugdíj összegéig. Az alsó fokozatot két éven belül aligha alkalmazhatják a várható gazdasági előrejelzések alapján.

A vállalkozások versenyképességét és a foglalkoztatás szintjét hivatott javítani a tb-járulék további csökkentése, bár még kérdés, hány cégnél engedi meg jövőre a létszám növelését a rendelésállomány gyarapodása. Egy biztos: januártól nem kell fizetniük a cégeknek az 1950 forint tételes egészségügyi hozzájárulást, és már minden bérkategóriára érvényes lesz a 32-ről 27 százalékra mérsékelt tb-járulék. Ezzel kapcsolatos a sok százezer egyéni vállalkozót, bt-k beltagjait (gyakorlatilag a kényszervállalkozásokat, leggyakrabban minimálbért kifizetőket) érintő változás, az, hogy már a tevékenységre jellemző kereset alapján kell leróni a tb-járulékot. Egyelőre senki sem tudja, hogy az egyes szakmákban az ország különböző területein, eltérő gazdasági fejlettség és foglalkoztatási (munkanélküliségi) ráta alapján mennyi a "jellemző" kereset. Hivatalos adatok híján ezrével indulhatnak (jog)viták az APEH-hel az utólag hibásnak találtatott jövedelem-megállapítás és járulékfizetés miatt. Az evásokat érinti az, hogy a 2009-es évközi áfaemelést követve az adókulcs 30 százalékra nő. A 20 főnél több embert alkalmazó társaságokat sújtja a rehabilitációs hozzájárulás ötszörösére emelése - ott, ahol nincs legalább 5 százalék arányban megváltozott munkaképességű dolgozó.

A helyi iparűzési adónál (hipa) csak technikai változás az, hogy az APEH-nél kell bevallani és oda befizetni. Lényeges szigorítás azonban, hogy a hipa 2010-től nem vonható le a társasági adó alapjából. Ugyancsak megszűnik a reprezentáció és az üzleti ajándék költségének - igaz, már eddig is csekély mértékű - elszámolhatósága. A társaságok négy százalékos különadóját már nem kell fizetni, de a "normál" adókulcs 16-ról 19 százalékra emelkedik, és a beruházáshoz, a jogdíjhoz valamint a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó, és a holdingközpontok létrejöttét segítő kedvezmények kivételével az adóalap-kedvezmények megszűnnek. A gyakran adóelkerülésre használt offshore cégek esetében szigorú intézkedés lép életbe: 30 százalék forrásadó terheli a belföldi forrásból fizetett kamatot és jogdíjat, szolgáltatási díjakat, vagyis az adóalap eddig szinte parttalan csökkentése ezentúl nem lehetséges.

A mostani kormány adóátrendezési elvének sarkalatos pontja a fogyasztást és a vagyont sújtó elvonás növelése a munka terheinek csökkentése érdekében. Ennek eszközei a jövedéki adó emelése (8 százalékkal nő az üzemanyagé, 8,9 százalékkal a cigarettáé), valamint a vagyonadó egyes lakóingatlanok, a vízi és légi járművek, továbbá a nagy, 170 lóerőt meghaladó teljesítményű személygépkocsik után. Az ingatlanokat érintő vagyonadó mértéke: 30 millió forintig 0,25 század százalék, 30-50 millió között 0,35 század százalék, 50 millió forint felett 0,5 százalék. Az első ingatlan 30 millió forintig, a második 15 millióig adómentes, a harmadik illetve a többi pedig ingatlan viszont már az első forinttól adózik. Utóbbi körül alakult ki a legélesebb politikai összeütközés, és tart még a törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata. A Fidesz az első pillanattól azt ígéri, hogy ezt a terhet azonnal eltörli, ha kormányra kerül. Ebben az esetben a költségvetésben ebből várt 50 milliárd forint bevételt máshonnan pótolni kell, különben a költségvetés hiánya a bruttó hazai termék arányában kéttized százalékponttal növekedne, amit az IMF és az Európai Bizottság - az eddigi nyilatkozatok alapján - ebben a formában semmiképpen sem fogadna el.

2010-től az elmúlt időszak pénzügyi válságának nyomán komoly szabályozási-fogyasztóvédelmi változások lépnek hatályba. A pénzügyi felügyelet jogköre január 1-jétől szélesedik, akár egyes termékeket is betilthat, ha azok túlzott mértékben veszélyeztetnék az ügyfelek biztonságát. A nyáron elfogadott banki magatartási kódex egyes előírásai törvényi formában is hatályba lépnek. Az eddiginél alaposabb tájékoztatást írnak elő a bankoknak, amelyek számára megszabják a szerződések tartalmának minimális kereteit, és korlátozzák az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét. Jelentősen lefaragták a szerződések előtörlesztésének költségét, miként a hitel-, betéti kártyák kibocsátása utáni bankközi, úgynevezett interchange díjat. Súlyos korlátozást kívántak mérni a gyorshitel-szolgáltatásokra azzal, hogy 65 százaléknál nagyobb teljes hiteldíj-mutatójú (thm) hitel évente egy embernek csak egyszer nyújtható, de az is legfeljebb 250 ezer forintig. Nincs viszont megoldás és válasz arra, hogy a gyorskölcsönök sajátossága miatt a thm - a szabályozással éppen ellentétben - sokszorosa a ténylegesen fizetendő kamatnak.

Az év utolsó napjaiban napvilágot látott kormányrendelet jelentősen szigorítja a lakossági hitelek feltételeit, elsősorban a nem forint alapúakét. A márciusban hatályba lépő szabály alapján a felvehető kölcsönök fedezeti aránya forint esetében legfeljebb 75 százalék lehet, euróalapú konstrukcióban 60, más devizánál 45 százalék - lízing esetében 5-5 százalékponttal magasabb az engedélyezett hányad. A jogszabály enyhébb a Magyar Nemzeti Bank néhány hónapja közzétett javaslatában foglaltaknál, a cél azonban azonos: csökkenteni az árfolyamkockázatnak kitett devizaalapú hitelek arányát, a kölcsönöket mindinkább a forint felé terelni. A fedezeti arány felső határának előírása azonban nem könnyíti meg az autó- és ingatlanpiac talpra állását, igaz, csökkenti a kétes kinnlevőségek arányának növekedését. Sok autóvásárló fog azonban meglepődni tavasztól azon, hogy az eddigi nyolc helyett már csak hét évi futamidejű kölcsönt vehet fel.

(FH)