A megvalósulásához azonban még szükséges a humán technika teljes kifejlesztése és az orvosetikai kérdések tisztázása.

A férfimeddőség fogalma csak a közelmúltban látott napvilágot, hiába jelenik meg témaként a sajtóban rendszeresen, sokan még ma is tabutémaként kezelik. Statisztikai adatok mutatják, hogy a férfiak átlagos spermiumszáma drasztikus csökkenésben van, az elmúlt 80 év alatt mintegy negyedére csökkent, ami a férfiak megtermékenyítőképességének elvesztéséhez vezet. Hazánkban a meddő párok 60%-ánál a férfiak a felelősek a fogamzás elmaradásáért, de a jelenség világszerte is aggodalomra ad okot. Bár az asszisztált fogamzás (IVF) sokaknak segít, mit tehetnek azok a párok, ahol nincs alkalmazható spermium a lombikbaba programhoz? A választ Prof. Dr. Ősapay Györgytől kaptuk meg.

"Meddő párok számára nagy reményeket keltettek azok a hírek, amelyek mesterséges spermiumok, mesterséges sperma előállításáról szóltak. 2009-től jelentek meg közlemények, melyek szenzációként írták le, hogyan hoztak létre mesterséges spermium sejteket laboratóriumban. Akkor angliai kutatók embrióból nyert őssejt felhasználásával hoztak létre spermiumkultúrát. 2013-ban japán kutatók kémcsőben állítottak elő spermiumokat egerek tesztokuláris szöveteiből, amelyekkel a petesejtek megtermékenyítésével valóban kis egerek születtek. Az eredmények azonban nem voltak megbízhatóak, ezért 2014-ben egy amerikai tudóscsoport 'aranyszabályként' definiálta, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie a mesterségesen létrehozott ivarsejteknek. Az idei évben sikerült tudósoknak először a követelményeknek megfelelő spermiumokat előállítani, a Kínai Tudományos Akadémia kutatói egérkísérletben, egérembrió őssejtekből hoztak létre meiózist (számfelező kromoszóma-osztódást), de úgy, hogy azokat megbízhatóan továbbvitték és spermatoidokat sikerült előállítaniuk, amit a petesejthez adva megtermékenyítést értek el, sőt életképes utódokat voltak képesek produkálni IVF segítségével. A kutatási eredményeket áttekintve tény, hogy sok kérdés maradt még mindig megválaszolatlanul és a spermiumképzés in vitro technikája is sok javítást igényel még" - összegezte Prof. Dr. Ősapay György, a népszaporulat kérdésével, meddőségi problémák elemzésével, korrigálási lehetőségeivel foglalkozó szakember, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

A szakember felhívta a figyelmet, hogy ami egereknél beválik, nem biztos, hogy embereknél is működni fog. Az eredmények egyelőre csak az alapkutatást segítették, az egérkísérletekben embrió-őssejtek voltak a kiinduló sejtek, találni kell olyan humán őssejteket, amelyek helyettesítik az embrió-őssejteket, hiszen az emberi embrió-őssejtekkel való kísérletezés, és az előállított spermiumok gyermeknemzésre való alkalmazását törvény tiltja Angliában és sok más országban is.

Az embereken való kísérletezés súlyos orvosetikai, valamint magzat, gyermek és emberi jogi kérdéseket vet fel, valójában azonban a születendő gyermek egészségi állapota a legnagyobb kérdőjel a tudósok számára.
A gyermekáldás szóhasználata felidézi az egyház fogamzással kapcsolatos bioetikai megközelítését, amely Isten kizárólagos jogának tekinti a fogamzást, az utód születését. A katolikus egyház ezért el is utasítja a lombikbaba technikát, és várhatóan a mesterséges sperma alkalmazását is mindaddig, amíg a megtermékenyítés nem a női testben történik. Elfogadott az egyház szerint az olyan mesterséges inszemináció, amikor a hímivarsejtek (csakis a férjtől származók, és így várhatóan a férj őssejtjeiből képzett mesterséges spermiumokra is ez vonatkozik majd) női ivar utakba történő juttatásával jön létre a fogamzás. A mesterséges spermiumokkal történő apává válásig a tudósoknak még sok tennivalójuk van.