Az allergiaszezont indító mogyoró már elvirágzott, a kora tavaszi időszakra jellemző tiszafa-félék, a szil-, éger-, nyár-, nyír-, fűz és a kőrisfa pollenjei pedig már jócskán megjelentek a levegőben. A hosszú hideg tél miatt most sok minden egyszerre virágzik. Érdemes az allergiaszezon előtt már egy héttel elkezdeni a felkészülést - mondta Nékám Kristóf. A Magyar Allergológiai Társaság korábbi elnöke szerint azok, akiknél enyhébbek a tünetek, már jól ismerik a bevett módszereket, a számukra hatékony gyógyszereket és tudják, hogy ilyenkor mi a teendő. Azoknak viszont, akiknél olyan, súlyosabb tünetekkel jár az allergia, amelyek már kihatnak a munkára, a tanulásra, a pihenésre, vagy akár a sportra, érdemes orvoshoz fordulni és megbeszélni a megfelelő terápiát.

Az allergológus szerint Magyarországon nincs elég reprezentatív adat a pontos előfordulásról, de valószínűsíthető, hogy a lakosság 30 százaléka szenved valamilyen - légúti, étel, bőr vagy éppen gyógyszer - allergiában. Ez a szám a gyerekek körében akár ennél magasabb is lehet. Az új betegek száma évente 100-150 ezerre tehető, egyre gyakoribb, hogy valakinek több szervén is megjelennek egyidejűleg allergiás tünetek: például asztma, allergiás nátha és kötőhártya hurut.

A szakember szerint általánosságban is beszélhetünk arról, hogy mi váltja ki az allergiát, de egy konkrét beteg esetében a variációk száma szinte végtelen. Nékám Kristóf elmondta: örökletes tényezők, konkrét allergének, mint virágporok, atkák, macskaszőr, penészgomba, tejfehérjék, további környezeti hatások, például a környezetszennyezés, de az illető életvitele, táplálkozása, dohányzása, mozgásszegénysége, sőt, sokszor a lelki tényezők is befolyásolják, hogy valakinél kialakul-e allergia. Ha például a páciens szorong, depressziós, nem tudja megfelelően kezelni a stresszhelyzeteket, a feszültséget, akkor rendszerint nehezebben tud megbirkózni az allergia kellemetlen tüneteivel is.

(FH)