A beruházás több szempontból is rendkívül jelentős fejlesztés Győr életében. Az összesen 13 és fél kilométer hosszú út összeköti az M1-es autópályát a szlovákiai Nagymegyer felé vezető 14-es számú úttal. A teljes elkerülő utat a számítások szerint átlagosan több mint kilencezer jármű használja majd naponta.

Először Pántya József, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. útfejlesztési igazgatója szólt a megjelentekhez.

Az átadó ünnepségen Borkai Zsolt polgármester elmondta: "Győr gazdaságának dinamikus fejlődése, a lélekszám növekedése olyan jelenségekben is óhatatlanul megnyilvánul, mint a közutak zsúfoltsága."

A polgármester szerint az is fontos, hogy a jövőben teljesen összeérjen a várost körülölelő körgyűrű. Borkai Zsolt megköszönte a kormánynak, hogy Győrre kiemelt figyelmet fordít.

Kara Ákos államtitkár, országgyűlési képviselő utalt a közelmúlt jelentős útfejlesztéseire Győrben és a város térségében.

Simon Róbert Balázs az érintett térség országgyűlési képviselője, a megyei jogú városok fejlesztésének végrehajtásáért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy ebben a térségben az elmúlt húsz év legfontosabb és legnagyobb közúti fejlesztése valósult meg, mely környezetvédelmi, gazdasági és forgalmi szempontból is számos haszonnal jár.

A keleti városrész forgalma átterelődik erre az új útra, nagy mértékben mérséklődik a Fehérvári úton, főleg az Árkád közelében eddig tapasztalható zsúfoltság. Révfaluból, a bácsai városrészből, Nagybajcsról, Szőgyéről és Vámosszabadiból a Győri Nemzetközi Ipari Parkba, valamint Budapest irányába lényegesen rövidül a menetidő, biztonságosabbá válik a közlekedés. Az államtitkár elmondta: a keleti elkerülő által érintett Kisbajcs, Nagybajcs és Vámosszabadi térségében új ipari területek feltárására kerül sor, már most nagy az érdeklődés a lehetőségek iránt. Simon Róbert Balázs arra is felhívta a figyelmet: a beruházás keretében épült híd nyolc év alatt a második Mosoni-Duna híd a térségben. „Borkai Zsolt polgármesterrel, valamint Kara Ákos képviselőtársammal azon dolgozunk, hogy a várost körülvevő körgyűrűt észak-nyugati irányból is teljesen be tudjuk zárni, ezáltal mentesül Győr a városon csupán áthaladó forgalomtól.” – ígérte a képviselő.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszautalt arra, hogy 2010-ben a város, a kormány és az Audi Hungaria Zrt. vezetői közösen beszélték meg, milyen beruházásokra van szükség Győr nemzetközi versenyképességének további fejlesztéséhez. Ekkor vetődött fel a péri reptér bővítése, s a keleti elkerülő út megépítése. Ezek eredményes véghezvitelének gratulált a város polgármesterének, alpolgármestereinek és országgyűlési képviselőinek.

Szijjártó Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az új ipari forradalom, a digitalizáció, a motorizáció, az elektromobilitás hatalmas kihívás. Erre csak kiszámítható gazdasági környezettel, jól képzett szakemberekkel lehet megfelelni, Győr egyeteme és szakközépiskolái pedig gondoskodni tudnak a jó szakemberekről. Az infrastruktúra – köztük ez a nagyszabású beruházás – pedig logisztikai szempontból is kiszámíthatóvá teszi a termelést, ami a világcégek magyarországi anyagvállalatai szempontjából nagy versenyelőnynek számítanak.

Szijjártó Péter szerint is nagyon fontos, hogy az új út és a híd jobb belső kapcsolatokat teremt a városban, mely végre jelképesen és szó szerint is fellélegezhet.

Fotó: O.Jakócs Péter

Klatsmányi Tiborról nevezik el a 813-as főút Mosoni-Duna-hídját

Klatsmányi Tibor (1933-1986) hidász, hídépítő mérnök, főiskolai tanár. A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (KTMF), ma - Széchenyi István Egyetem - Hídépítési Tanszékének vezetője (1972-1986), aki 1974-től haláláig a KTMF Közlekedésépítési Intézetének is igazgatója volt.

Szakterülete a közúti hidak tervezése, építése, fenntartása és oktatása volt.

1956–1963. UVATERV-nél hídtervezőként kezdte pályafutását. Egyik önálló terve a megépített gyomai Hármas-Körös híd (1961–62).

Egyiptomi megrendelésre öszvértartós forgóhidakat tervezett társaival közösen. Legnagyobb önálló munkája az iraki Dijála folyón 170 m-en átívelő utófeszített közúti híd tervezése és az építés levezénylése volt.

1972–1986. Kinevezték a KTMF főiskolai docensének és a Hídépítési Tanszék vezetőjének. A Vasbetonszerkezetek és a Hídépítés tantárgyakat oktatta, majd azok oktatását irányította. 1974-től a Közlekedésépítési Intézet igazgatója lett, és több mint tíz éven keresztül vezetőként fejtette ki oktatói, szakmai, tudományos, szervező tevékenységét. 1976-ban főiskolai tanárrá nevezték ki.

1986-ban bekövetkezett haláláig szakmai és emberi adottságait, erejét nem kímélve a főiskola szervezeti, szakszerű kialakítására, fejlesztésére, erősítésére fordította. Hitt a csapatmunkában, mellyel országos elismertségre tettek szert.

Hazai és a külföldi szaklapokban, folyóiratokban publikált. Sokszor szerepelt előadóként hazai és nemzetközi konferenciákon és kongresszusokon.

Klatsmányi Tibornak az volt a megingathatatlan véleménye, hogy a hallgatói közösség sokkal több, mint az egyének összessége. Ezt máig vallják a győri Hídépítési tanszéken.

Díjai, kitüntetései:

• Többszörös Kiváló Dolgozó

• Kiváló Munkáért

• KTE ezüst jelvény (1993)

• Az év hidásza (posthumus 2011)

• Beválasztották a magyar statikus társadalom nagyjai sorába (2013)

Forrás: gyorplusz.hu; Csobay Dániel

Képek: Csobay Dániel fotográfus

Főkép: gyorplusz.hu