Több könnyen kijátszható rendelkezést is tartalmaz az áfacsalások kiszűrésére jövőre létrehozni tervezett Közúti Elektronikus Áruforgalom Ellenőrző Rendszer tervezete, ezért egyelőre kérdéses, hogy mennyire lesz alkalmas feladata betöltésére - írja a Napi Gazdaság.

Jelen formájában nem alkalmas az áfacsalások kiszűrésére az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer – mondta a Napi Gazdaságnak Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Intézet vezető elemzője. Az adótörvény tervezetben szereplő új – és az áfacsalásokkal leginkább sújtott ágazatok által óvatos optimizmussal fogadott – rendszert eredendően azért hozná létre a kormány, hogy amint azt a múlt héten Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, az országban ne indulhasson útnak olyan áruszállítmány, amiről nincs tudomása az adóhivatalnak. A tervezet azonban már eleve lehetőséget ad a csalásokra. Elég csak azt figyelembe venni, hogy az áruforgalomhoz a NAV által biztosított EKAER-szám 15 napig érvényes – ez idő alatt azonban meglehetősen sok kamion útnak indulhat akár ugyanazzal a számmal is. Ellenőrizni pedig szinte lehetetlen az ország összes közútján a nap 24 órájában – folyamatosan működő útdíjellenőrző kamerák is csak az autópályákon vannak egyelőre –, így legfeljebb a nagy számok törvénye alapján futhat bele egy-egy közúti vagy útdíjellenőrzésnél, netán adóhatósági akció-ellenőrzésnél egy kétes szállítmány a hatóságokba. Az áruutaztatós áfacsalásoknál pedig eddig sem a GPS-es fedélzeti egységekkel felszerelt útdíjköteles teherautókat vették igénybe az erre szakosodott „vállalkozások'.

Az egyébként is tisztességesen működő hazai kis- és középvállalkozások, illetve mezőgazdasági termelők életének megkeserítésén túl aligha lesz érdemi hatása a rendszernek – mondta Némethné Pál Katalin. Az úgynevezett kockázatos élelmiszerek szállításának kockázati biztosítékhoz kötése is legfeljebb átmenetileg fogja vissza a feketeimportra alapozott áfacsalást. A biztosíték a tervezet szerint a másodlagos élelmiszer-ellenőrzési rendszerbe bejelentkezett élelmiszer-vállalkozásoknál kéthavi beérkező és felrakodott árumennyiség adó nélküli értékének 15 százaléka lenne. Ha egy eleve csalásra alapított vállalkozás fiktív, de a valósnál kisebb forgalom után befizeti a NAV letéti számlájára a megfelelő összeget és folyamatosan feltölti azt, akkor félig-meddig legálisan működve is megkárosíthatja a költségvetést a 27 százalékos áfa zsebre tételével.

Bármit is sorol majd az NGM a kockázatos élelmiszerek körébe, az importot sem tudja érdemben visszaszorítani az EKAER rendszerrel, mivel a legálisan importáló nagy vállalkozások megengedhetik maguknak az adminisztrációt intéző logisztikai szakértők foglalkoztatását, a kockázati biztosíték összegét pedig akár rulírozó hitellel, akár bankgaranciával teljesíteni tudják. A nagyobb kereskedelmi láncok pedig akár mentesülhetnek is a biztosítékadási kötelezettség alól, mivel jó eséllyel szerepelnek a minősített vagy a köztartozásmentes adózók adatbázisában.

A mezőgazdasági termelőknek – főleg a kicsiknek – túlzott adminisztrációs terhet jelentene, hogy akár már 200 kilogrammnyi áru szállítását is jelezni kell az adóhatóságnak ha például a zöldség-gyümölcs bekerül majd a kockázatos élelmiszerek közé – mondja Némethné Pál Katalin. Az EKAER ráadásul jelen formájában teljesen ellehetetlenítheti a kormány által elvben – az EU által pedig pénzzel is – támogatott termelői értékesítő szervezetek (tészek) működését, mivel ezek jellemzően továbbértékesítik a beszállított termékeket.