A győri önkormányzatnál a 2011-es adatokat vizsgáltuk. Oktatásra az állam a tavalyi évben 7 milliárd 20 millió 667 ezer forintot biztosított a központi költségvetésből. Ahhoz, hogy a győri iskolák működni tudjanak, és a tanítás zavartalan legyen, az önkormányzatnak ennél jóval többet, 7 milliárd 404 millió 863 ezer forintot kellett hozzátennie. Ez az úgynevezett kiegészítő normatíva.

Utóbbi összeget spórolhatná meg a város azon elképzelés szerint, ha 2013-tól az állam átvenné az iskolákat, s így ez a kiegészítő normatíva a város kasszájában maradna.

A jelenlegi elképzelések szerint a fenntartásért cserébe az állam vinné az önkormányzatok gépjárműadó-bevételét, és a személyi jövedelemadó helyben maradó részét. Ez Győrben a következőképpen fest: a város gépjárműadó-bevétele 2011-ben 1 milliárd 109 millió 726 ezer forint volt, míg az szja helyben maradó része 904 millió 244 ezer forint.

Felmerült még, hogy az iparűzési adó-bevétel 20 %-a is elvonásra kerülne, ez tavaly Győr esetében 3 milliárd 256 millió 810 ezer forintot jelentett.

Ha még azt is hozzátesszük, hogy a közel 14,5 milliárd forint oktatásra fordított finanszírozásban az óvodai normatív támogatások is szerepelnek, jól látható, hogy Győr a jelenlegi tervezet szerint nem járna rosszul anyagilag az alap- és középfokú oktatási intézmények állami fenntartásba vonásával. Hogy aztán mennyire elképzelhető, hogy egy centralizáció után ne az önkormányzatok serpenyőjéből hiányozzon több forint, már más kérdés.

Győr mindenesetre régen és most is komoly összegeket áldoz a jól működő iskolarendszerére, ráadásul költséghatékonyan próbálja működtetni az intézményeit: ez volt a célja a főigazgatósági rendszer létrehozásának is. A felújításokról, az uniós pályázatok önrészéről még nem is beszéltünk.

Hogy érdemes-e az iskolákat 2013-tól is városi kézben tartani, mégis elsősorban az dönti majd el, milyen finanszírozási feltételeket ajánl az állam az önkormányzatoknak az új helyzetre.