A Magyar Kézműves Alapítvány 1994 óta a kihalófélben lévő szakmák képviselőivel, a természetes anyagokat felhasználó, népművészeti vagy iparművészeti jellegű egyedi termékeket előállító kézművesekkel foglalkozik. Céljaik közé tartozik a kézművesség hagyományainak megőrzése, népszerűsítése és a szakmai fejlődés folyamatosságának fenntartása. Saját tárlataikon túl hazai és külföldi szakmai rendezvények, vásárok szervezésében is közreműködnek és a határon túli alkotóknak is részvételt biztosítanak a hazai művészek mellett. Kiállításaik helyszínéül többek között az Iparművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Festetics-kastély Hintómúzeuma és a Vajdahunyadvárban található Magyar Mezőgazdasági Múzeum szolgált. Minden évben a karácsonyi időszakban rendezik meg a Betlehemi Jászol kiállítást, amelyen az azonos címmel kiírt pályázat válogatott anyagában gyönyörködhetnek a látogatók. Az alkotások mind Jézus születéséhez kapcsolódnak: felelevenítik a betlehemezés hagyományát és idén először a karácsonyi ünnepkör tárgyait is megjelenítik.

Mézeskalács, adventi naptár és mobil betlehem

A civil szervezet idén tizenhetedik alkalommal rendezte meg Betlehemi Jászol kiállítását a mezőgazdasági múzeum földszinti kiállítótermében. Az egész tárlatot friss mézeskalácsillat lengi körbe, hiszen négy olyan betlehem is megtalálható, amely az édes süteményből készült. Adventi naptár is felfedezhető az édes eledelből, méghozzá karácsonyfa formára gyúrva. Megtekinthető érdekességek továbbá: kalotaszegi lányok karácsonyi dísze, gyöngyfűzők által készített nyakékek, úgynevezett egyrönk betlehem, illetve intarziák és ikonok. De láthatunk betlehemet népes, garzon és mobil formában is. A XVII. Betlehemi Jászol kiállításon bemutatott munkák természetes alapanyagok felhasználásával készülnek, így megtalálható az alapanyagok között gyékény, szalma, csuhé, agyag, üveg, fém, fa és papír is. Az alkotások főként fonással, faragással, szövéssel, hímzéssel és hajtogatással készülnek.

Karácsonyi alma és lucaszék

A tárlaton helyet kapott egy régi magyar népszokás, a karácsonyi alma felosztását megelevenítő fafaragvány is. A karácsonyi ünnepi étkezés alkalmával az édesanya a gyümölcsöt annyi cikkre szeleteli fel, ahányan körülülik az asztalt. A gesztus azt a kívánságot jelenti, hogy a következő karácsonyon senki se hiányozzon a családtagok közül. Valamint ha távol is élnek egymástól, minél többször találkozhassanak az esztendő folyamán. A Betlehemi Jászol látogatói a Luca-napi szokások legismertebb tárgyát, egy lucaszéket is megtekinthetnek. Készítését többféle fából kezdik el december 13-án és mindennap csak annyit dolgoznak rajta, hogy épp karácsony estére készüljön el. Közepére előzetesen szent krétával kört rajzolnak. Az éjféli misén a székre állva úrfelmutatáskor megtáthatók a boszorkányok. Ezt követően hazafutva a széket tűzbe vetik – ez a szigorú szabály az oka annak, hogy lucaszéket nem, vagy csak ritkán lehet látni. A ma már játéktárggyá finomodott boszorkányszék eredete a téli napfordulóhoz kötődő hiedelemvilág kettősségében kereshető.

A Betlehemi Jászol kiállítás iránti érdeklődés évről évre fokozódik, a pályázatra beküldött munkák száma folyamatosan szaporodik. A Magyar Kézműves Alapítvány immáron nyolc éve, minden évben színes fotóalbumot jelentet meg a tárgyakról.

MNO - Radócz Ákos