Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság tavaly június 14-ei ítéletében csalás bűntettében találta bűnösnek a négy vádlottat. Az elsőrendű vádlottat és feleségét 4-4 év letöltendő börtönbüntetésre, barátaikat - a harmad- és negyedrendű vádlottat - felfüggesztett börtönre ítélték nem jogerősen.

A bíróság által megállapított tényállás szerint a fővádlott feleségével megtervezte a szörfbalesetnek leplezett álhalálát, melyre 2001. szeptember 26-án, Görögországban került sor. Előtte hat biztosítónál kötöttek kockázati életbiztosítást, összesen 250 millió forint értékben. Tervükbe bevonták a barátaikat is, egy házaspárt, 10 millió forintot ajánlva nekik a haláleset igazolásáért.

A görög hatóságok vizsgálata megállapította, hogy a „halott” eltűnése nem más személy bűnös magatartására vezethető vissza, így a magyar bíróság 2003. januárjában halottnak nyilvánította a férfit. A biztosítótársaságok azonban gyanút fogtak, és eredményes magánnyomozásba kezdtek. 2007 áprilisában, Csehországban megtalálták a férfit, és ezt a tényt közölték a hatóságokkal, így azok letartóztatták őt.

2007 szeptemberében a bíróság hatályon kívül helyezte a halottá nyilvánítást. Az első fokon meghozott ítélet ellen az ügyész, valamint a letöltendő szabadságvesztést kapott vádlottak védői jelentettek be fellebbezést.

Az ügyről a főrendű vádlott édesapja, Antalffy Tibor könyvet írt „Az évszázad biztosítási csalása” címen. Könyvében azt is sejtette, hogy több mint érdekes, hogy a görög hatóságok három nappal a szörfbaleset után eltűntnek nyilvánították, a magyar bíróság pedig - a törvényi három év helyett - alig több mint egy év után halottnak nyilvánította a csalást elkövető férfit. (pr)