A műfaj a 19. századi, daguerre-i diorámából bontakozott ki, mely közkedvelt színházi látványélményként a fényképezés és a mozgókép megjelenése előtt a világ látványhű leképezésére tett kísérletet - szól a művészeti ág eredetéről a tárlat ajánlója.

Patrick Urwyler és Mittich Boglárka kurátorok emlékeztettek: a természettudományi múzeumokban az 1930-as évektől a diorámák egy új adaptációja honosodott meg, amely preparált állatok természeti környezetben való bemutatásának és ezáltal az ismeretterjesztésnek az eszközévé vált. Ma olyan kortárs képzőművészek, mint Jake és Dinos Chapman, Gregory Crewdson, Dominique Gonzalez-Foerster vagy Szugimoto Hirosi munkássága szemlélteti, miként változik a dioráma és annak kifejezésnyelve, elmosva és újraértelmezve korábbi látványtechnikák - mint a panoráma, a peep-show vagy akár az építészeti modellezés - határait.

A kiállítás címe a dioráma egyik legfontosabb tulajdonságára és törekvésére utal: korlátozott térben, méretben és időben egy teljes, komplex környezet bemutatására, a valóság teremtésének kísérletére.

A tárlat ugyanakkor túllép a forma és vizuális hatások kutatásán - hangsúlyozzák a kurátorok: a kiállítás keretében zajló, sokszereplős alkotási folyamat révén is a valóságteremtés hol játékos, hol erőszakos, ám mindenekfelett dialektikus és problematikus aktusára és ezen belül a látogató saját, befogadó szerepére, a megerősítés vagy megkérdőjelezés szabadságára irányítja a figyelmet.

A négy fiatal művész friss - részben a kiállításra készülő - munkái mellett a tárlatot egy kollaboratív alkotás egészíti ki, melyben Icko Dávid, Karácsonyi László és Horror Pista egy közös installációval a Klauzál téri galéria rejtett tereit fedezi fel és alakítja át.
A Chimera Project kiállítása március 16-ig látogatható.