A genetikailag módosított növények termesztését jövőre már az alkotmány tiltja hazánkban. Több termelő térségünkben is - tudtán kívül - bevásárolt génszennyezett kukoricamagból, amit a laboratóriumi vizsgálatok ki is mutattak. Arról, hogy a keletkezett károkat ki és mikor fogja megtéríteni, illetve Magyarország miként tud védekezni a génszennyezés ellen, Ángyán József vidékfejlesztési államtitkárt kérdeztük Győrben.

„Az adott vetőmag magyarországi forgalmazóját, tehát sok esetben a vetőmag tulajdonosát terheli a felelősség, és annak következményei. Amennyiben szennyezett vetőmagot értékesít, úgy minden kárért neki kell felelnie, ezt a saját törvényeink így rögzítik. Elképzelhető persze, hogy az érintett cégek vitatják a vizsgálatok eredményeit, és emiatt pereskedni kezdenek, bírósághoz fordulnak, mint ahogy ezt tapasztaljuk is. Ebben az esetben az állam helyt fog állni, fel fogja vállalni a pert, és meg fogjuk találni a lehetőséget arra, hogy a kárt szenvedett termelőket közvetlenül a kormány kártalanítsa. A vétlen gazdákat semmiféle anyagi hátrány nem érheti ebből a botrányos ügyből kifolyólag" - tudtuk meg Ángyán Józseftől.

A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kitért arra is, hogy hazánk elhatározta: genetikai szennyezéstől, génmódosítástól mentes ország marad, tiszta ország, amely minőségi termékeket kíván értékesíteni. Látható egyébként, hogy ez az elhatározás felértékeli a magyar agrártermékek megbecsülését, a piaci pozíciókat pedig jelentősen megerősíti. A magyar kormány eltökélt, hogy semmilyen módon nem engedi, hogy amíg ez a moratórium érvényben van Magyarországon az ilyen fajták forgalmazására és termesztésére, azt bárki bármilyen módon, akár szennyezés formájában feltörje.

„Voltak már erre példák a világban. A génmódosított fajták behozatala úgy kezdődött, hogy először kis mennyiségben elfertőzött formában lopták be az országba, majd miután elszennyezték az adott állam mezőgazdaságát, kénytelenek voltak a tilalmat feloldani, és be kellett, hogy engedjék az ilyen vetőmagokat. Magyarország nem enged ennek a zsarolásnak, az új alaptörvényünk is rögzíti, hogy elkötelezettek vagyunk a GMO-mentes mezőgazdaság mellett, tehát januártól alkotmányellenes is lesz, ha valaki ezzel ellentétesen cselekszik hazánkban. Mindent elkövetünk, hogy kiszűrjük azokat a mintákat, ahol ez előfordul, másrészt pedig azonnal, a rendeleteknek és a törvénynek megfelelően meg is semmisítjük ezeket az állományokat" - mondta az államtitkár.

Ángyán József azt javasolja a termelőknek, hogy a génszennyezett kukoricamagokat árusító cégektől ne vásároljanak, és akkor nagyobb biztonságban lesznek a jövőben. A forgalmazóktól azt kérte, olyan országokból szállítsanak csak vetőmagot Magyarországra, ahol hazánkhoz hasonlóan moratórium van életben. Az államtitkár elárulta, a most szennyezett tengeri-állomány jelentős része Romániából származott, ahol bizonyos fajtájú vetőmagok előállítását nem tiltják.

A hazai termelők erősítésével kapcsolatban Ángyán József kitért arra is: a nagyvárosokban is szeretnének teret engedni a gazdálkodóknak, hogy minél több helyen árulják portékáikat.

„Előkészületben van egy olyan rendelet, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen dolgozunk ki, és amely a helyi piacokat egészen új kategóriába emeli. Egyszerű bejelentési kötelezettsége lesz csupán a termelőknek, akik közvetlenül értékesíthetik majd a termékeiket. A nagyvárosoknak bizonyos területeit megnyitjuk majd az ilyen piacok számára, megállapodás született erről a megyei jogú városokkal, de a többi önkormányzattal is hasonló megegyezésre törekszünk, amely szintén lehetővé teszi majd a termelők számára a közvetlen értékesítést. Ennek bevezetése volt a kistermelői rendelet, ami egyáltalán lehetővé tette, hogy a gazdák eladják az adott megyében, illetve 40 kilométeres körzetükben a saját termékeiket"

A másik nagy lehetőség lesz majd a városi és város környéki kistermelők számára, hogy részt vállalhatnak a közétkeztetésben.

„Az állam rendkívül sok pénzt költ el a közétkeztetés finanszírozására, például a kórházakban, a honvédségnél, vagy az önkormányzati intézményekben, iskolákban és kollégiumokban. Elkezdtük a szükséges törvénymódosítást, és ha hatályba lép, bizonyos értékhatárig nem kell majd közbeszereztetni az alapvető élelmiszereket a közétkeztetésben. Problémát jelent, hogy a nagyobb városok esetében magasabb az összeg, mint amit ez a határ megszab. Ezért az ilyen települések esetében a közbeszerzési kiírásban kell majd szerepeltetni, hogy milyen arányban kell helyi terméket felhasználnia a pályázat elnyerőjének, illetve milyen arányban kell hazai, azaz magyar terméket felhasználnia a közétkeztetés megszervezéséhez. Hogy ez a dolog sikeresen működjön, nemcsak a városok részéről lesz szükség a fogadókészségre. A gazdálkodó termelőknek egymással összefogva képessé kell válniuk arra, hogy nagy mennyiségben, biztonsággal, rendszeresen a legnagyobb spektrumú élelmiszerkínálatot tudják biztosítani a közétkeztetés számára. Ajánlott megoldás például erre egy szövetkezet létrehozása a város környéki gazdák összefogásával" - fogalmazott Ángyán József.

Az államtitkár szerint a mezőgazdaság szempontjából fontos alapkérdés, hogy a saját belső piacainkat visszaszerezzük, és ennek eszköze a helyi gazdaság-fejlesztés. A kormány elkötelezett az új vidékfejlesztési stratégia megvalósításában.