A rendszeres testmozgás továbbra sem kiemelt fontosságú a magyar internetezők számára, hiszen csupán a megkérdezettek 38 százaléka sportol valamit – derül ki a Kutatópont 1000 fős reprezentatív online közvélemény-kutatásából, amely a 18-69 év közötti internetezőket vizsgálta.

A piackutató cég felmérése szerint a magyar internetezők mindössze 38 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy végez-e testmozgást, sportol-e valamit. Ebből is következhet az a tény, hogy az edzettségi szintjével a válaszadók csupán 6 százaléka elégedett teljes mértékben, külsejével a válaszadók 9 százaléka, egészségi állapotával pedig csupán 12 százalék.

A nem sportolók 39 százaléka időhiány, 34 százaléka az elhatározás hiánya miatt nem kezd mozogni, 33 százalék viszont bevallottan túlságosan lusta. A leggyakrabban említett kifogások továbbá a fáradtság és az anyagi okok. Sportolási lehetőségeivel csak a válaszadók 10 százaléka elégedett teljes mértékben. Figyelemreméltó, hogy míg a 18-29 évesek 41 százaléka jelölte meg az elhatározás hiányát, mint a sportolás elmulasztásának indokát, addig a legidősebb korcsoport, az 50-69 évesek csak 24 százaléka nyilatkozta ugyanezt.

A sportolók körében az öt főbb motivációs tényező, az egészség, az edzettség, a jó közérzet, az örömszerzés és a jó kinézet. Az egészségmegőrzés elsősorban a fiatalabbak esetében domináns, a 18-24 év közöttiek 75 százaléka tekinti a sportot az egészségmegőrzés eszközének, míg a középkorúak inkább a jó közérzetet említik legmeghatározóbb tényezőként.

A nők és a férfiak motivációiban is különbségeket fedezhetünk fel: míg a férfiak az egészséget említik első helyen, addig a nők nagyobb többsége a közérzet javítását választja. Elégedettség tekintetében is markáns különbség látszik a férfiak és a nők között. A nők csupán 7-8 százaléka elégedett a közérzetével, egészségi állapotával, külsejével és edzettségi szintjével, míg a férfiaknál ugyanez az arány közel kétszer akkora (13 százalék). A versenyszerű sportolás tekintetében is megfigyelhetők különbségek a két nem között. A nőknek csak 1 százaléka sportol versenyszerűen, a férfiaknak viszont már 7 százaléka. Emellett a nők kevésbé elégedettek sportolási lehetőségeikkel is. Míg a férfiaknak 12 százaléka elégedett teljes mértékben a sportolási lehetőségeivel, addig a nőknek csak 8 százaléka.

A sportoló internetezők elkötelezettek is: az összes megkérdezett sportolónak csak 3 százaléka sportol ritkábban, mint hetente, viszont legtöbben hetente többször is elmennek mozogni. A rendszeresség az életkorral is változik. Míg a 18-29 éveseknek csak 22 százaléka mozog mindennap, addig a 40-49 éves kor közöttieknek már 34 százaléka, az 50- 69 év közöttieknek pedig már 46 százaléka.

Mozgásformák tekintetében is megoszlik a válaszadók véleménye. A sportolók 58 százaléka a kerékpározást választja, míg 41 százalékuk inkább fut. Emellett sokan végeznek még otthoni gyakorlatokat is, ezt a megkérdezettek 29 százaléka említette. A kerékpározás a 40-49 éves korosztályra jellemző leginkább, míg a futás a 18-29 év közöttiek körében a legnépszerűbb.

A sporttevékenység összefügg az iskolai végzettséggel is: a diplomások 50 százaléka sportol, míg az alacsonyabb iskolai végzettségűek tekintetében ez az arány csak 33-37 százalék. A diplomásoknak ugyanakkor csak 17 százaléka sportol mindennap, míg az alacsonyabb iskolai végzettségűek ezt rendszeresebben teszik. Települési szintek közül Budapest végzett kiemelkedő helyen, itt a megkérdezettek 46 százalék mozog valamit és ők is elégedettek leginkább a sportolási lehetőségeikkel. Itt végeznek legtöbben valamiféle küzdősportot, fitneszt (pl. aerobic, zumba, speciális eszközigényű órák stb.), tornát (pl. talajtorna, ló-lengés, ritmikus sportgimnasztika stb.), úszást, műugrást, szinkronúszást is, hisz valószínű ezekhez a fővárosban adottak legjobban a feltételek – írja a Kutatópont.