1902-ben, Párizsban az európai országok egyezséget kötöttek a hasznos szárnyasok védelme érdekében. Négy évvel később már törvény született arról, hogy minden év májusában egy napot az iskolákban arra kell szentelni, hogy megismertessék a diákokat a hasznos madarakkal. Ez a nap hagyományosan ma, május tizedikén van.

Magyarország egyébként már a párizsi megállapodás évében megrendezte az első Madarak és fák napját, akkor még az amerikai Day Birds, vagyis madárnap mintájára. A szervezés Chernel István ornitológus nevéhez fűződik, aki meghonosította itthon a madárodúkat és madáretetőket. A Madarak és Fák napja a hasznos madaraink etetésével kezdődik, megfigyelésükkel folytatódik.

1843-ban e napon először mutatták be a Szózatot Egressy Béni zenéjével a Nemzeti Színházban. Vörösmarty Mihály 1836-ban íródott műve majdnem nemzeti himnuszunk lett, annak ellenére, hogy Kölcsey Ferenc Himnusz című szerzeménye már több mint 10 éve ismert volt a Szózat megjelenésekor. A második nemzeti himnuszunk zeneszerzője egyébként alig 37 évet élt, a Szózat zenéjén kívül a Klapka induló is az ő műve.

1896-ban Budapesten, a Royal szállóban megrendezték az első filmvetítést. Az akció, amelyet a Lumiere-fivérek kezdeményeztek csaknem egy éven keresztül tartott - naponta többször félórás műsort vetítettek az akkor újdonságnak számító moziban. Ezzel a mozgalommal kezdődött el a rendszeres filmvetítés korszaka Magyarországon.

1887 óta ez a nap a Mentők napja is Magyarországon. 124 éve e napon alakult meg ugyanis az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi orvos kezdeményezésére. A mentés ügye egészen 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt, akkor jött létre az Országos Mentőszolgálat és így a mentés állami feladattá vált. Ma már az Országos Mentőszolgálat irányítja a különböző mentőszervezetek működését, szakembereket képez, valamint országszerte oktatja az oxyológiát, azaz a mentéstant. A szolgálat születésnapját is hagyományosan ma ünneplik a mentésben dolgozók.

1933-ban Joseph Goebbels parancsára 20-25 ezer kötetnyi könyvet égettek el a fasiszták Berlinben. A cél a világirodalom haladó és humanista könyveinek elpusztítása volt. Az Opernplatzon hatalmas tömeg várta a kötetek tűzbe vetését. Marx, Heinrich Mann, Erich Kastner, Freud, Remarque, Brecht vagy éppen Carl von Ossietzky írásainak hamuvá válásához SA és SS kórusok zenét is szolgáltattak.

1979-ben meghalt Bibó István író, politikus. Bibó jeles alakja volt az '56-os forradalomnak, Nagy Imre kormányában a katonai beavatkozásig államminiszterként dolgozott. Emiatt 1958 augusztusában életfogytiglani börtönre ítélték. Perének másodrendű vádlottja volt Göncz Árpád későbbi köztársasági elnök. 1979-es temetésén Kenedi János és Illyés Gyula mondott beszédet. Ez az alkalom volt a demokratikus ellenzék első nyílt fellépése. Ma nevét viseli az ELTE jogász és politológus szakkollégiuma, mely a rendszerváltás során a Fidesz alapításának helye volt.

Ez a párt az 1998-as országgyűlési választásokon győzedelmeskedett a korábbi szocialista-szabad demokrata koalíció fölött és a Független Kisgazdapárttal valamint az MDF-fel koalícióban kormányt alakított. A választások érdekessége, hogy az MDF saját jogán be sem jutott a parlamentbe, ám a Fidesszel kötött politikai megállapodás miatt 17 mandátumot mégis szereztek, sőt az Igazságügyi Minisztérium vezetése is a Demokrata Fórumhoz került.

Orientpress Hírügynökség