- mondta a miniszterelnök a parlamenti zárószavazásokat követően egy rendkívüli sajtótájékoztatón az Országházban hétfőn kora este.

Magyar Péter ismertette: kétharmadost is meghaladó többséggel fogadták el a módosítást, ezzel pedig az Orbán-rendszer közjogi átalakítása kezdődött meg, s "innentől fogva - szeptember elejétől - elindul egy átfogó, minden magyart érintő, és lehetőleg minden magyart bevonó alkotmányozási folyamat".

Közölte: a döntés eredményeként megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása, "a hatalom bebetonozásának" korlátot állítottak, megerősítették az Alkotmánybíróság függetlenségét és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításával a közvagyon visszaszerzésének alkotmányos alapját teremtették meg.
"Erre kértünk és erre kaptunk teljesen egyértelmű, világos felhatalmazást a magyar emberektől; nem árultunk zsákbamacskát semmilyen tekintetben" – fogalmazott, kiemelve, hogy folytatják a munkát az ügynökakták megnyitásával, az uniós források hazahozatalának további feladataival, a források hatékony felhasználásával.

Leszögezte, hogy a választók döntését hajtották végre, és "ebben semmilyen időhúzás, semmilyen pártközpontból megírt beadvány nem akadályozhatja" meg őket, hiszen "a végső hatalom forrása - bármennyire is nem tetszik a szétesés szélén álló Fidesznek vagy a bábjaiknak - mégiscsak a magyar nép" - fogalmazott, hozzátéve: ennek érvényt fognak szerezni.

Kijelentette: Sulyok Tamás köztársasági elnök a döntést követően vagy "benyújtja még most a lemondását, vagy öt napon belül aláírja ezt az alaptörvény-módosítást", amellyel lehetővé válik a későbbiekben új államfő megválasztása. A miniszterelnök leszögezte: amennyiben az államfő bármi mást tesz, egyértelműen szembemegy a magyar alaptörvény rendelkezéseivel, és akkor elkerülhetetlen a megfosztási eljárás megindítása, a jogköreinek az elvonása és az Országgyűlés elnökének felhatalmazása ideiglenes helyettesítésre és aláírásra.
Magyar Péter újságírói kérdésre beszélt arról, hogy bízik benne: Sulyok László belátja, "nem érdemes itt utóvédharcokat folytatni" és ennek megfelelően lemond a következő napokban.

Kérdésre felelve közölte, a Tisza-frakció még nem tárgyalt saját államfőjelöltekről, de vélhetően több jelölt is lesz.

Hangsúlyozta, kompromisszumos jelöltet igyekeznek találni a köztársasági elnöki posztra, olyat, aki elfogadható lehet minden magyar embernek, a parlamenti és azon kívüli pártoknak is. Megjegyezte, az egy dolog, hogy a Tiszának lesz egy jelöltje, de szerinte az egy jó hozzáállás, hogy le fognak ülni a többi frakció vezetőjével is, mert "mi tényleg szeretnénk egy olyan jelöltet választani, legyen az politikus vagy nem politikus, aki meg tudja testesíteni a nemzet egységét, képes ezért dolgozni, az emberek elhiszik róla, hogy ő valóban a demokratikus értékekért küzd, kiáll a gyengékért, az elesettekért, fontos erkölcsi kérdésekben megnyilvánul meg akkor is, hogyha adott esetben van egy politikai közössége, és azzal szembe kell mennie". Hozzátette: ez az oka annak, hogy nem tárgyaltak még jelöltekről.

A kormányfő kiemelte: kevés olyan ember van, aki meg tud felelni ezeknek a feltételeknek.

Egyebekben a régi szabályok szerint történik az új államfő megválasztása, így őt "az Országgyűlés választja meg ideiglenes időre, maximum öt évre" – fogalmazott, hozzátéve: az elinduló alkotmányozási folyamat során határozzák meg, hogy a jövőben miként választanak államfőt, de ő személy szerint "a nép által történő köztársaságielnök-választást" támogatja.

Arra a kérdésre, hogy a Velencei Bizottság októberre tolta a válaszadást Sulyok Tamás megkeresésére, azt mondta: a testületnek tanácsadói szerepe van, ezzel együtt volt egy konstruktív megbeszélésük annak elnökével. A bizottságban is tudják szerinte, hogy "trükkös dolog egy félig autoriter, egy jogállamot lebontó rendszer után újjáépíteni a jogállamiságot", hogy egy "ideiglenes, egyszeri, gyors megoldással kell átvágni a gordiuszi csomót, mert másképp nem lehet" – fogalmazott.

Felidézte: bár megpróbálták személyes egyeztetéssel, szakmai érvekkel meggyőzni a közjogi méltóságot, s "hajlott is erre az elnök úr, de aztán megzsarolták, megfenyegették".