„Hazánk bővelkedik a kiváló minőségű, természetes forrásból eredő ivóvizekben. Ezeket is évente több ezer alaklommal vizsgálják át megannyi szempont alapján a különféle laboratóriumokban. Az eredmények olyannyira meggyőzőek, hogy nyugodt szívvel nevezhetjük a csapvizet az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszerünknek” – mondta a MaVíz elnöke.

Kurdi Viktor kitért a Magyar Tudomány Akadémia minap bemutatott, hazánk vízgazdálkodásával foglalkozó kötetére is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: valóban vannak olyan területei az országnak, ahol az ivóvíz minősége elmarad az elvárttól, ugyanakkor figyelmeztetett: szó sincs arról, hogy romlana a hazai ivóvíz minősége, hanem a nemzetközi szabályozások szigorodtak rendkívüli mértékben. Vagyis bár folyamatosan javul a magyarországi ivóvíz minősége, a drasztikusan szigorodó előírásokkal nehéz lépést tartani.

Az egységes határértékek bevezetése egyébként más tagállamoknak is okozott gondot; Ausztriában a nitráté például korábban 100 mg/liter volt, miközben Magyarország mindössze 20 milligrammot engedett literenként. A csatlakozás úgy oldotta fel ezt az ellentmondást, hogy a határértéket mindkét országban 50 mg/literre változtatták. Ennek ellenére is számos osztrák nagyvárosban volt 60–70 mg/l az érték, ezért ott is el kellett végezni a szükséges beruházásokat. Hasonló a helyzet hazánkban az ammónium esetében.

A Szövetség elnöke ivóvizeink arzénszintjével kapcsolatban emlékeztetett: már a bevezetés idején is nagy viták voltak a határérték szigorításáról, hiszen nálunk - ellentétben számos tengerparti országgal, ahol rendkívül sok kagylót, halat és egyéb tengeri állatot fogyasztanak - nagyon kevés arzén jut a szervezetbe. Ezért nem volt indokolt ugyanolyan szigorral eljárni hazánkban, de mivel az Európai Unió határain belül csak egységesek lehetnek a határértékek, Magyarországnak el kellett fogadnia az előírásokat. A csökkentést szolgáló beruházásokat egyébként az EU jelentős mértékben támogatja.

A MaViz elnöke arra figyelmeztet: „A határértékek csökkentéséről szóló döntéseket kevesebb időbe telik meghozni, ahogyan a vízminőséggel foglalkozó tanulmányokat is kevesebb időbe telik megírni, mint a szükséges fejlesztéseket elvégezni. Az elmúlt évek tendenciája azonban egyértelműen azt mutatja, hogy Magyarország jó úton halad: országszerte készülnek el a tisztább ivóvíz-szolgáltatást biztosító beruházások, és indulnak újabbak. Ezek révén egyre több magyar mondhatja majd el magáról: kiváló minőségű ivóvízhez jut saját otthonában.”

OrientPress Hírügynökség