Hírek
2011. Szeptember 08. 07:43, csütörtök |
Belföld
Forrás: OrientPress
Magyarországon nem lesz roncs-emlékmű a széltornyokból
Magyarországon több olyan elem is van a szabályozási rendszerben, ami megakadályozza, hogy élettartamuk lejárta után a leállított szélerőművek működésük egykori helyén legyenek az enyészeté.
A termelésből kivont széltornyok lebontásáról hazánkban az üzemeltetőnek mindenképpen gondoskodnia kell, hiszen az építési engedélyt ezen kötelezettség vállalása esetén kapják meg a beruházók.
A 12X12 méteres betonalapra rögzített tornyok felépítése nem jár nagyobb környezetváltoztatással, mint egy családi ház kivitelezése, ráadásul ez utóbbi esettel ellentétben a hatóságok a szélerőművek létesítésnek és lebontásának minden fázisát ellenőrzik.
A hazai szélerőművek úgynevezett on-shore – azaz szárazföldi telepítésű – berendezések, ennél fogva könnyen elbonthatóak. Az üzemeltetők a statikai, anyagavulási adatok alapján pontosan meg tudják mondani azt is, hogy az egyes tornyok mikorra kerülnek olyan állapotba, hogy feltétlenül le kell szerelni őket, elkerülve a környezetszennyezés és -rongálás lehetőségét vagy éppen a közvetlen balesetveszélyt. „A szélenergia nem véletlenül a legkisebb környezetterheléssel járó energiatermelési mód. A tornyokra vonatkozó építési engedély teljes rekultivációs kötelezettséget ír elő a beruházók számára. Ez azt jelenti, hogy nem csak a tornyot kell leszerelni, de a betonalap elszállításáról és a teljes tereprendezésről is gondoskodni kell. Az építés során a környezetvédelmi és építési hatóságok minden részfolyamatot ellenőriznek a termőréteg megfelelő elhelyezésétől kezdve, a betonalap lefektetésén és a szerviz utak létesítésén át, a földkábelek megfelelő szigeteléséig bezárólag” - hangsúlyozza Takács Gábor, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság ügyvezetője.
A nehezen megszerezhető engedélyek, a mérési nehézségek és a kiosztott kvóták alacsony száma ráadásul arra késztetik az engedélyeseket, hogy a már egyszer bemért területen ne hagyjanak fel a tevékenységükkel. Ennek megfelelően alapvetően két lehetőség áll a társaságok előtt a berendezések üzemidejének lejárta után: vagy teljesen levonulnak egy telephelyről, helyreállítva annak eredeti állapotát, vagy a már kipróbált helyen az elavult szerkezetek leszerelését követően új, modernebb tornyokat állítanak üzembe. A leszerelést követően a még felújítható generátorok, egyéb alkatrészek más egységekbe pótalkatrészként beszerelhetőek, a további üzemszerű felhasználásra nem alkalmas elemek – például a torony fém részei – pedig újrahasznosítható hulladékként értékesíthetők. Ezzel a szélerőművek tulajdonosai úgy csökkenthetik a leszerelési kötelezettségből fakadó költségeket, hogy tovább erősítik a környezeti terhelés csökkentése iránt vállalt kötelezettségüket is.
OrientPress Hírügynökség
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban
Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
2024. November 21. 07:49, csütörtök | Belföld
David Pressman bejelentette távozását
A liberális demokrácia védelmének fontosságáról tartott beszédet David Pressman budapesti amerikai nagykövet, akinek mandátuma január közepén jár le.
2024. November 20. 07:39, szerda | Belföld
Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását
Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.
2024. November 19. 07:56, kedd | Belföld
Gyulay Zsolt: elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez
Elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen