"Szinte egyáltalán nincsen magyar virág, ez is Hollandiából érkezett hozzánk, importnövény."

A győri Flowers kereskedésben elsősorban magyar növényeket árusítanak, mégsem hiányozhat az olcsóbb import virág sem. Az embereknek ugyanis kevesebb a pénzük, a virágkötészet új irányzatai pedig, amelyet hollandok irányítanak Magyarországon, arra ösztönzi az üzleteket, hogy minél kevesebb vágott virágot tegyenek a csokorba.

Kállai György virágkereskedő: "Ők sem termelnek olcsóbban, de agyon vannak támogatva, olcsóbban kapják az alapanyagokat, kevesebbek a járulékok, az egyéb költségek, és tulajdonképpen olcsóban tudják előállítani a támogatással azokat a terményeiket, amiket a magyar kertész nem tud megcsinálni."

A szakemberek szerint a piacvédelem hiánya, és az egyenlőtlen versenyhelyzet megtizedeli a hazai kertészeteket, amelyek egymás után szűnnek meg, átengedve pozícióikat a külföldi termelőknek és kereskedőknek.

Bácskai Mihály növényvédelmi felügyelő: "Nőnapkor, anyák napjakor leálltak a falu közepén, kamionból árulták. Se adót, se vámot, se közterheket, se tb-t, se nyugdíjjárulékot nem fizettek, ők egy az egyben árulták, szinte fele pénzért, mint mi, akik mindent megfizetünk, és hát így nem lehet versenyezni, így ebbe csak tönkre lehet menni."

Az agrárkamara megyei elnöke szerint a hazai támogatási feltételeket a nyugat-európai konkurenciához kell igazítani.

Roszik Péter elnök, Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara: "Nyugat-európai államokhoz hasonló támogatási rendszer bevezetése mindenképpen nálunk is indokolt lenne, tehát nagyon jól le lehetne koppintani azokat a módszereket, amelyek éppen kibírják azt a próbát, hogy a piacokat ne befolyásolják, de mégiscsak oda juttatják a forrásokat a gazdákhoz."

A kertészetek szerint tovább nehezíti a talpon maradásukat a virágzó feketekereskedelem, így az volna a legideálisabb, ha minden termelőt pusztán az 5 százalékos forgalmi adó terhelne, míg a kereskedelemben, a végterméknél 20-25 százalék. Ez a lépés nagyban hozzásegítene a gazdaság kitisztulásához.