A Gergely-féle naptárreform előtt december 13-a volt az év legrövidebb napja, a téli napforduló kezdete. Az emberek féltek, hogy megjelenik náluk a gonosz, főleg a boszorkánytól tartottak. Több szokás is kapcsolódik a rossz távol tartásához: többfelé fokhagymával kenték be az emberek és állatok homlokát, hogy ne bántsa őket a gonosz, de ehhez köthető a lucaszék készítése is. Ennek lényege, hogy december 13-tól karácsonyig kell kifaragni a széket, kizárólag fából. Az éjféli misén ezen állva meg lehet látni a boszorkányt, akinek szarv jelenik meg a fején.

A Luca-kalendáriummal a következő év időjárására lehet következtetni: fel kell jegyezni az időjárás jellegét a Luca napja és karácsony közé eső tizenkét napon, ezek pedig megmutatják, hogy a következő év hónapjaiban milyen idő várható. A Luca-cédula abban segít, hogy a fiatalok megtudják, ki lesz a jövendőbelijük. Tizenkét papírra egy-egy nevet kell írni, minden nap kidobni egyet, karácsonykor meg kell nézni az utolsót, azon áll a leendő pár neve. Többfelé búzát hajtattak Luca napja és karácsony között, ez megmutatta, hogy milyen lesz a termés a következő évben. December 13-án régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek. (lm)

FH