Jelen cikkünkben röviden ismertetjük ennek a két vagyonkezelési megoldásnak a legfontosabb tudnivalóit és kitérünk arra is, hogy külföldön milyen hasonló megoldások léteznek és miben különböznek a magyartól.

Bizalmi vagyonkezelés

A tudatos vagyontervezés lehetőséget kínál, hogy a tulajdonában álló vagyonelemeket hatékonyan kezelje és megvédje azokat az esetlegesen felmerülő gazdasági és személyes kockázatoktól. Erre a bizalmi vagyonkezelés (azaz bvk) az egyik legjobb eszköz, mivel a vagyonban bekövetkező változások jogi szempontból magasabb szintű védelmet élveznek, mint a kötelmi, társasági vagy öröklési jog által biztosított eszközök által.

Magyarországon a bizalmi vagyonkezelés némiképp friss jogintézménynek számít, hiszen a BVK struktúra a jelenleg is hatályos jogrendszerbe a bizalmi vagyonkezelésről szóló 2014. évi XV. törvénnyel került bevezetésre, tehát összesen 10 éves múltra tekint vissza.

A bizalmi vagyonkezelési struktúra alapvetően egy háromszereplős jogügylet (a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett), melynek a lényege, hogy a vagyonrendelő a vagyontárgyaiból létrehoz egy önálló vagyontömeget (kezelt vagyon), amely teljesen elkülönül a vagyonrendelő és a vagyonkezelő saját vagyonától. Ennek köszönhetően védelmet kap mind a vagyonrendelő, mind a vagyonkezelő hitelezőitől, továbbá a vagyonkezelő által kezelt más vagyonoktól is.

A felek a vagyonkezelésbe adásról szerződésben rendelkeznek, ez nevezzük bizalmi vagyonkezelési szerződésnek. A bizalmi vagyonkezelés időtartama legfeljebb 50 év.

A bvk struktúra legnagyobb előnye, hogy a vagyonrendelő egyedi igényei teljes mértékben érvényesülhetnek. Emellett az öröklési kérdéseket is sokkal rugalmasabb módon tudja szabályozni, mint ha törvényes öröklésre vagy végrendeletre bízná hagyatékának sorsát. Fontos szintén kiemelni, hogy a vagyon bizalmi vagyonkezelőnek való átadása számos adózási előnnyel is jár.

Üzletszerű vagyonkezelés

Általában az üzletszerű vagyonkezelés célja, hogy bizonyos vagyontárgyakat, pénzügyi eszközöket vagy ingatlanokat egy vagyonkezelő vállalat vagy szakértő csapat hatékonyan és eredményesen kezeljen. Az üzletszerű vagyonkezelés során a hosszú távú növekedés és nyereség érdekében a cégek, befektetési alapok vagy magánszemélyek különböző eszközöket gyűjthetnek össze, kezelhetnek és növelhetnek. Üzletszerű vagyonkezelő az lehet, aki legalább két bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján végzi tevékenységét, amelyet csak hivatalos engedély birtokában teheti meg. Továbbá ilyen tevékenységet kizárólag

- Magyarország területén székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság

- az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe,

- ügyvédi iroda végezhet.

Eseti vagyonkezelés

Az eseti bizalmi vagyonkezelő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet is lehet, ugyanakkor a jogszabály számtalan korlátozást határoz meg az eseti bizalmi vagyonkezelő gazdálkodó szervezetének vezető pozíciójában lévő személyt, tagját vagy valódi tulajdonosát illetően. Az eseti vagyonkezelő tevékenysége és személye sokkal egyszerűbb szabályozás hatálya alá tartozik, mint az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő.

A vagyonkezelő alapítvány

A vagyonkezelő alapítvány létrehozása hazánkban 2019 óta lehetséges.

A vagyonkezelő alapítvány a vagyonrendelő által átadott vagyont működteti és kezeli az alapítvány létrehozatalakor megjelölt kedvezményezettek javára.

Családi cégek és vagyoneszközök alapítványba rendelése a családi vagyon egybentartásának és kezelésének világszerte elterjedt, közkedvelt formája. Ezáltal a családi vagyon hosszútávú kezelését egy professzionális szervezet tudja ellátni és ő tud a családtagok részére kifizetéseket teljesíteni.

Létrehozatala és működtetése számos személyi és pénzügyi feltételhez kötött.

A vagyonkezelő alapítvány az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt célok és feladatok megvalósítására alapítható. Az előírt kötelező tőkeminimum a jelenleg hatályos szabályozás szerint 600 millió forint. A tőkeminimumot az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem előterjesztését megelőzően a létesítendő alapítvány rendelkezésére kell bocsátani. A tőkeminimumnak nem része a vagyonkezelő alapítvány által bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon. Az alapító az alapítói jogokat az alapítványra ruházhatja, valamint azok gyakorlására az alapítvány kuratóriumát is kijelölheti.

A BIZALMI VAGYONKEZELÉS KÜLFÖLDI VÁLTOZATAI

Az angolszász trust

Az első angol trustok a 12. századi keresztes háborúk során alakultak ki a nemesek vagyonvédelmi céljainak érdekében.

Az angol jogrendszerben a vagyonkezelés egy különleges jogi entitás, az úgynevezett trust formájában működik.

Hasonlóan a magyar bizalmi vagyonkezeléshez a trust is jogi kapcsolat, amelyben a vagyon tulajdonosa a vagyonát egy másik személynek vagy szervezetnek adja át, akinek kötelező kizárólag a kedvezményezettek javára kezelni azt. Az angol common law hagyományában a vagyonrendelőt settlornak vagy grantornak, a vagyonkezelőt trustee-nek, a kedvezményezettet beneficiary-nek, a kezelt vagyont pedig trust property-nek nevezik.

Megkülönböztetünk élő és végrendeleti trustot, az előbbit a vagyonrendelő életében hozzák létre egy trust szerződéssel, az utóbbit viszont végrendelettel létesítik, és a bizalmi vagyonkezelő halálát követően keletkezik. A trust lehet visszavonható vagy visszavonhatatlan. A visszavonható trustot a settlor életében bármikor megszüntetheti vagy módosíthatja. A visszavonhatatlan trustot nem lehet visszavonni, csak a settlor által kijelölt kedvezményezettek hozzájárulásával, vagy bírósági ítélettel. A visszavonhatatlan trust esetében a settlor a vagyonnal kapcsolatos jogosultságait teljesen átadja a trustee-nek, amely után nincsen rendelkezési jogosultsága a vagyonelemeket illetően.

Az angol trust esetében a trustee a kezelt vagyon jogi tulajdonosa és köteles a kezelt vagyont a kedvezményezettek javára kezelni. Egy truston belül több trustee is működhet. A kedvezményezettek a trust létrehozása után, vagy jövedelemhez jutnak a kezelt vagyonból, vagy megkapják a kezelt vagyon tulajdonjogát. A kedvezményezetti részesedések mértékét a trust szerződésben határozzák meg.

Az angol trustok létrehozhatók akár több generáción átívelő formában, vagy a visszavonhatatlan trust esetén határozatlan időre is.

A trustnál csak abban az esetben engedélyköteles a vagyonkezelési tevékenység, ha a trustee a vagyonkezelés mellett egyéb pénzügyi tevékenységet is folytat.

A settlor és a trustee személye elkülönül egymástól (ellentétben a magyar bizalmi vagyonkezeléssel, ahol a vagyonkezelő és a vagyonrendelő akár azonos személy is lehet). Ez a gyakorlatban azzal jár, hogy a settlor a vagyonát elhelyezi a trustban, de nincs közvetlen ellenőrzése a trust felett, mivel a trustee felelős a trusthoz kapcsolódó döntéshozatalért.

A német Stiftung

Az első német Stiftungok létrehozása az 1300-as évekre tehető, céljuk az egyetemek és közhasznú intézmények fenntartása volt.

A német területeken a bizalmi vagyonkezelési jogviszony a vagyonkezelő alapítványhoz hasonló formában működik, amelyet Stiftungnak neveznek. A Stiftung jogi személy és a magánjog hatálya alá tartozik.

Az alapító (magánszemély vagy társaság) a vagyont átadja a Stiftung részére, a Stiftung pedig az alapítványi vagyon kezelése alatt létrejövő hasznokat az alapító által meghatározott kedvezményezetteknek adja ki. A Stiftung határozatlan időre jön létre. Az alapításakor egy tartós célt kell kitűzni, aminek érdekében a Stiftung rendelkezésére bocsátják a pénzügyi eszközöket és kialakítják a szervezetét. Mindezt azért kell megtenniük, hogy az a bizonyos tartós cél megvalósulhasson. Az állami adóhatóság az alapítványi struktúra célját megvizsgálja és közhasznú besorolás esetén, komoly adókedvezmények illetik meg.

Míg Magyarországon a vagyonkezelő alapítvány alapítása a törvény által meghatározott tőkeminimummal lehetséges, addig a Stiftung esetében ezt jogszabály nem szabályozza. Annyi kikötést határoznak meg, hogy a rendelkezésre bocsátott tőkének elégnek kell lennie a Stiftung céljának eléréséhez.

Egyébként a német jog is ismeri a magyar bvk-val rokonságot mutató vagyonkezelési formát, amit Treuhandstiftungnak hívnak. A Stiftunggal ellentétben a Treuhandstiftung nem rendelkezik saját jogi személyiséggel, valamint létrehozásának eljárása sokkal egyszerűbb és rövidebb. Hasonlóan a bvk-hoz a Treuhandstiftungot az alapító és a vagyonkezelő közötti szerződéssel hozzák létre.

Amennyiben segítségre van szüksége a bizalmi vagyonkezelés, családi vagyonkezelő alapítvány területén, keresse a szakértőinket bizalommal!

Telefon: +36 1 889 2800

E-mail: info@vagyontervezes.hu

Web: vagyontervezes.hu