Felnőttként gyakran elfelejtjük, hogy a „boldog és gondtalan” gyermekévek milyen sok kihívás elé állítják gyermekeinket. Bár odafigyeléssel csökkenthetjük a stresszt kiváltó helyzeteket, de minden megmérettetéstől nem kell és nem is ajánlott megóvni gyermekeinket, inkább tudatosan fejlesszük stressztűrő képességüket.

Gondoljuk csak végig, milyen sokféle kihívással kell megküzdenie egy kisiskolásnak. Meg kell felelnie a család és az iskola elvárásainak, ki kell vívnia és meg kell tartania a számára megfelelő helyet a kortárs csoportban, meg kell küzdenie kisebb-nagyobb mindennapos csatáit a barátokkal, osztálytársakkal, testvérekkel, szülőkkel és pedagógusokkal. A tanulásról, az iskolai megmérettetésekről, az egyre fiatalabb korban átélt vizsgahelyzetekről, az általánosan érzékelhető növekvő teljesítménykényszerről nem is beszélve. A gyerekekre gyakran jellemző, hogy az iskolai dolgozatírás előtt esetleg már napokkal szoronganak, rosszul alszanak, nyugtalanok. Ez felesleges energiapazarlás, ami ráadásul a tanulás hatékonyságát is csökkenti.

Mit tehet ilyen helyzetben egy szülő?
Általánosságban próbáljuk csökkenteni a stresszforrásokat! De a legjobb, ha ezt saját magunkkal kezdjük! Nincs stresszkeltőbb helyzet egy gyerek számára annál, mintha a szülők elégedetlenek a teljesítményével, vagy túlzottan idegesek és türelmetlenek ahhoz, hogy komolyan vegyék a gyerek problémáit, esetleg „lekicsinylik”, elbagatellizálják a számára fontos helyzeteket, konfliktusokat.

Ugyanakkor minden konfliktustól, megmérettetéstől nem tudjuk megóvni a gyerekeinket, és ez nem is lenne szerencsés a fejlődésük szempontjából. Ennél fontosabb a gyerekek stressztűrő képességének, problémamegoldó technikáinak fejlesztése, javítása.

Az egyik ilyen módszer például a naplóírás. A gyerek folyamatosan leírja, hogy milyen események, milyen érzéseket, gondolatokat váltottak ki belőle. Amikor ezeket a bejegyzéseket újraolvassa, esetleg a szülővel megbeszéli, felismeri, hogy ami tegnap, tegnapelőtt még annyira nyomasztotta, mára már elillant. Ez erőt ad a következő stresszhelyzetben, hogy kevésbé reagálja túl az eseményeket.

Hosszú távon a másik legjobb stresszcsökkentő módszer természetesen a sport. Az intenzív edzés erősíti az egész szervezetet és az immunrendszert. A mozgás hatására endorfinok szabadulnak fel, így boldogabbnak, energikusabbnak és elégedettebbnek érezzük magunkat, jobban alszunk és növekszik a stressztűrő képességünk is.

Már a 6-12 évesek is könnyen megtanulják a különféle relaxációs technikákat. Érdemes kiemelnünk az un. aktív (más néven progresszív) relaxációt, amelynek elsajátítása gyors és egyszerű. A módszer alapja, hogy meghatározott sorrendben megfeszítjük, majd ellazítjuk a szervezet izmait.

A vizsgahelyzetek vagy az élesebb konfliktusok kezelésére érdemes azonnal feszültségcsökkentést eredményező gyors és egyszerű technikákra is megtanítani gyermekeinket. Egy erőteljes izom folyamatos működtetése (feszítés és elernyedés tudatos váltogatása) azonnali stresszcsökkentő hatással bír. Talán meglepő, de a test legerősebb izma a rágóizom, így a rágóizom folyamatos működtetése tökéletesen alkalmas a stressz csökkentésére. Tehát az aktív rágózás is segíti a feszültség azonnali csökkentését. Sőt, a rágózás hatására fokozódó nyáltermelés beindítja az emésztési reakciót, ezáltal segít visszaállítani a gyomor normális működését, vagyis csökkenti a stresszes helyzetek gyomorra gyakorolt káros hatását is. Persze a gyerekeink foga érdekében fontos, hogy cukormentes rágógumival kínáljuk őket, különben a fogorvosi kezelés egy újabb stresszforrást jelent majd!

További információkért látogasson el a http://www.szajharmonia.hu micrositera!