Miért érdemes fittnek lenni? – tette fel a kérdést Apor Péter belgyógyász-sportszakorvos, a Magyar Sporttudományi Társaság tudományos bizottságának tagja nyitó beszédében a Magyar Sportorvos Társaság és az MTA orvosi tudományok osztályának közös rendezvényén. A válasz persze egyszerű: ha fittek vagyunk, egészségesebbek leszünk, így tovább fogunk élni. Fittség alatt az ember maximális aerob kapacitását, maximális oxigénfelvételi képességét értjük. Ennek klasszikus mérőeszköze az iskolából jól ismert 12 perces futás, hiszen az aerob kapacitástól függ, hogy ennyi idő alatt hány métert vagyunk képesek futni. A fittség fenntartása nagy részben hozzájárul ahhoz, hogy az úgynevezett metabolikus eltérések kialakulását megakadályozzuk.

A metabolikus szindróma (vagy másképpen inzulinrezisztencia-szindróma) egy olyan gyakori állapot, amelyre az elhízás, a magas vérnyomás és vércukorszint, valamint a kóros vérzsírösszetétel jellemző. Ezekkel a kórképekkel az ország felnőtt lakosságának jelentős hányada szembesül valamilyen formában. A közös pont az inzulinrezisztencia, amely a szervezet túlzott inzulintermelését jelenti, és nagyon gyakran a túlsúly idézi elő. Szervezetünk sejtjeinek inzulinreceptorai – többnyire az ismételten erős inzulinreakciók hatására – kifáradnak, és nem képesek hatékonyan ellátni feladatukat, így az inzulin hatása csökken, azaz azonos hatás kiváltásához egyre nagyobb mennyiségű inzulinra lesz szükség. Ez a folyamat eredményezi a későbbiekben a II. típusú cukorbetegség kialakulását, de szerepe van a többi fent említett tünet jelentkezésében is.

Ördögi kör

„Ha mindenkinek a neki megfelelő mennyiségű táplálékot és sportot ajánlanák, nem túl keveset és nem túl sokat, ez lenne a legbiztonságosabb út az egészség felé” – írja Hippokratész Az egészség törvénye című munkájában. „Ha ezt a bölcsességet betartanánk, nem szembesülnénk nap mint nap az elrettentő statisztikai adatokkal” – kezdte előadását dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet munkatársa, aki az elhízás megelőzéséről beszélt.

A doktornő példaként említette, hogy az elmúlt tíz évben a gyerekek esetében – bármely korcsoportot nézzük – megduplázódott az elhízott gyerekek aránya. Egy 2010-es, a hétéves gyerekek körében végzett vizsgálat azt mutatta, hogy minden ötödik fiú és minden negyedik lány túlsúlyos vagy elhízott hazánkban. A felnőtteknél végzett 2009-es felmérés szerint a magyar felnőtt férfiak és nők a testtömegindexük átlaga alapján a túlsúlyos kategóriába esnek. A doktornő hangsúlyozta: az életkor előrehaladtával párhuzamosan nő a túlsúlyosak és elhízottak aránya. A 65 év feletti férfiaknál ez már 70 százalék, a nők esetében pedig több mint 80 százalék, de korcsoporttól függetlenül is, a nők 63 százaléka, a férfiaknak pedig 61 százaléka a túlsúlyos kategóriába esik.

Egy 2009-es OECD-jelentés megállapította, hogy a túlsúly mellett csökkent az izomtömeg, és ezzel együtt az izomerő, valamint összességében a fizikai aktivitást végző képesség – mutatott rá Martos Éva, hangsúlyozva, hogy ez az ördögi kör, vagyis az életkor előrehaladtával együtt járó túlsúly és az annak következtében kialakuló metabolikus tényezők megjelenése megszakítható.

53 százalék soha

Ám ha megnézzük, hogy Magyarországon az emberek hogyan állnak a fizikai aktivitással, ijesztő számokkal szembesülünk. A gyermekek esetében az ajánlott napi 60 perces mozgást a 15 éves lányoknak mindössze 11 százaléka végzi el, míg a fiúk esetében ez 17 százalék – taglalta az előadó, hozzátéve, hogy ezzel szemben a napi ajánlott kétórás televíziónézés helyett sokkal több időt töltenek a gyerekek a képernyő előtt. Ez azért fontos – magyarázta Martos Éva –, mert a tévézés összefüggést mutat az elhízással. Nem kizárólag azért, mert ha ülünk, akkor nem mozgunk, hanem számos egyéb hozzájáruló faktor is van ebben az esetben: például hogy a televízió előtt rágcsálunk, illetve a képernyőből a helytelen életmódra sarkalló reklámok zúdulnak ránk – tette hozzá. Az életkorral párhuzamosan pedig még inkább nő a televíziózással eltöltött idő. A kétórás napi ajánlást a lányok 40 százaléka teljesíti, míg a fiúknál ez valamivel több mint 20 százalék.

Egy 2009-es eurobarométer tanulmány tanúsága szerint Magyarországon a felnőttek 53 százaléka, az Európai Unióban pedig 39 százalékuk soha nem sportol. A rendszeres testmozgást végzők aránya hazánkban 5 százalék, az EU-ban ez 9 százalék.

Az egyensúlyt kell fenntartani

A fentiekben taglalt problémakör megoldásának kulcsa az energiaegyensúly fenntartása – jelentette ki a doktornő. Ahhoz, hogy ne hízzunk el, ha többet eszünk, akkor többet is kell mozogni. Mint mondta: a legkisebb elbillenés az energiatöbblet irányába testsúlytöbbletet fog eredményezni. A testsúly megtartása és csökkentése mellett a mozgásnak számos előnye van: csökken a vérnyomás, a szív pumpafunkciója javul, csökken a gyulladás, a szívizom oxigénigénye, javul az alvás, az inzulinérzékenység és a hangulat, csökken a szorongás és számos betegség kockázata – fejtette ki.

Már gyerekeknél megfigyelhetők azok a kockázati tényezők, amelyek a felnőtteknél problémát okoznak, ám minél magasabb a fittség mértéke, annál inkább csökken a kockázat – mondta Martos Éva, majd megjegyezte: egy normál testsúlyú, ám edzetlen embernél is háromszorosára növekszik a szív- és érrendszeri halálozás kockázata.

A felnőtteknek napi 30 perc közepes intenzitású mozgás ajánlott, de ha testsúlycsökkentésről van szó, illetve ha meg akarjuk tartani az egészséges súlyt, akkor ez 60-90 perc is lehet – mondta Martos Éva, majd hozzátette: a legapróbb dolgok is számítanak, hiszen ha a mindennapos tevékenységeinket aktívabban végezzük (például lift helyett lépcsőzünk, autózás helyett kerékpározunk, gyaloglunk), akkor az akár évi 12 kilogramm súlycsökkenést eredményezhet. Az ajánlott testmozgást nem kell egy időben elvégezni, el lehet osztani akár tíz percekre is, hiszen a leggyakoribb kifogás arra, hogy miért nem mozgunk, az, hogy nincs rá idő – zárta gondolatait az előadó. (pr)

MNO