A probléma az, hogy a magyar munkavállalók nagyobbik része kisebb társaságoknál dolgozik, ahol gyakorta pénzkidobásnak tartják a munkatársak egészségére költött összegeket. Szakemberek szerint azonban szinte minden amellett szól, a munkáltatók gazdasági érdeke is, hogy a cégek ne a dolgozóknak járó egészségügyi szolgáltatásokon spóroljanak.

A dolgozók egészsége a munkáltatóknak is érdeke – és nem csak, mert a jó karban lévő kollégák hatékonyabban végzik a feladataikat. Az egészséges munkavállaló abból a szempontból is jó üzlet a cégeknek, hogy a betegség első tizenöt napján – vagyis a munkáltatótól járó betegszabadság idején – nekik kell állniuk munkából kiesett dolgozóik jövedelmét.

Nemzetgazdasági szinten is jelentős összegek múlnak a dogozók egészségén, 2015-ben a kifizetett táppénz az országban meghaladta a 70 milliárd forintot. Ebben az évben naponta több mint 63 ezren kaptak jövedelempótlást az átmeneti keresőképtelenségük miatt, ami egy esztendő alatt több mint 23 millió táppénzes napot jelentett.

Mindezek ellenére, sok munkahelyen legfeljebb a kötelező üzemorvosi vizsgálat létezik egészségügyi szolgáltatásként, és az is csak formális.

Új helyzet, új generáció

Poór József, a Humán Szakemberek Országos Szövetségének (HSZOSZ) elnöke azonban felhívta a figyelmet, hogy a vállalatoknak különösen a mostani munkaerőpiaci helyzetben lenne érdemes nagyon odafigyelniük a dolgozóikkal való bánásmódra, a nekik nyújtott egészségügyi szolgáltatások színvonalára, miután több területen szinte lasszóval kell fogni a megfelelő munkavállalókat.

Ráadásul teljesen új generáció jelent meg a munkahelyeken – legalábbis bizonyos szegmensekben – , és ezeknek a munkavállalóknak már fontos a cég által nyújtott egészségügyi szolgáltatások minősége – akárcsak az étkezési, sport- és munkába jutási lehetőségek, illetve az ezekhez kapott támogatás mértéke. Manapság tehát nem mindig csak a pénz számít a dolgozónak, hanem a várható komfortérzet is, amikor arról kell döntenie, hol vállaljon munkát – utalt rá Poór József.

Főleg a kicsikkel vannak gondok

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok minden költsége a munkáltatót terheli, a részvételre pedig a dolgozóknak munkaidőben kell lehetőséget biztosítani, nem a szabadidejükben.

A nagyobb munkáltatónál ezeknek a szabályoknak a betartásával, és általában a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokkal jellemzően nincs gond. Sőt, az ilyen cégek egy része ma már nemcsak a kötelező vizsgálatokra küldi el a dolgozóit, hanem különböző szűrésekre is, valamint gyakran egészségnapokat is szervez számukra.

A kisebb munkaadók esetében azonban gyakorta felesleges pénzkidobásnak ítélik az effajta költéseket. Márpedig a magyar munkavállalók 60-70 százaléka dolgozik mikro- vagy kisvállalatoknál, amelyek gyengébb az anyagi helyzetük miatt kevesebbet áldoznának egészségfejlesztésre, mint a nagyobb társaságok – mondta Cseh Károly a Népegészségtani Intézet igazgatója.

Még a legegyszerűbb vizsgálatból is sokan kimaradnak

Minden szervezett munkavállaló – így a kétfős boltban dolgozók is – a törvény szerint foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásban kell, hogy részesüljenek, amit a munkáltatónak kell biztosítani. A probléma az, hogy ebbe a kategóriába csak a dolgozók fele tartozik, a többiek önfoglalkoztatók, illetve egyéni munkavállalók, esetükben pedig nem kötelező a munkahelyi orvosi szolgáltatás – hívta fel a figyelmet Cseh Károly.

Többféle vizsgálat – kellene

A foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok többfélék. Az egyik a munkaköri előzetes alkalmassági vizsgálat, amelyen minden újonnan munkába álló személynek részt kell vennie. Utána következnek az időszakos, a soron kívüli, illetve a záró vizsgálatok, amelyek célja, hogy észrevegyék az időközben esetleg kialakult egészségkárosodásokat.

A vizsgálatok fajtáit az adott munkakör határozza meg, így különlegesebb esetekben az is előfordulhat, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakember mellett más orvost is be kell vonni a munkába.

A számítógépes munkák terjedésével változnak a vizsgálatok

Van néhány olyan vizsgálat is, amelyet az összes dolgozónál el kell végezni. Minden foglalkozás-egészségügyi felmérésnek tartalmaznia kell egy alapvető belgyógyászati vizsgálatot, amibe többek közt beletartozik a látásélesség tesztelése, a vérnyomás és a bőr állapotának ellenőrzése, valamint az orvosi eszközök nélkül elvégezhető belső szervi vizsgálat is – mondta el Szele Zsuzsa foglalkozás-egészségügyi orvos.

Manapság az időszakos vizsgálatokat általában évente kötelező elvégezni a dolgozókon, mert az utóbbi időben szinte nincs olyan munkahely, ahol a munkavállalót ne lenne kitéve egészségkárosító kockázatoknak. Ez főleg a komputeres munkavégzés terjedése és a stressz növekedése miatt van így – mondta Cseh Károly.

A betegségekről nem fog tudni a munkaadó

Ha a dolgozó, illetve a munkavállaló-jelölt nem ért egyet egy alkalmassági vizsgálat eredményével, akkor más egészségügyi szolgáltatónál kérheti annak felülvizsgálatát – hangsúlyozta Szele Eszter.

A vizsgálatot nem lehet megtagadni, de a dolgozó személyes egészségügyi adatait a munkáltató nem fogja megtudni. Az orvos a vizsgálat után nem azt közli a munkáltatóval, hogy a dolgozónak milyen konkrét betegségei vannak, hanem csak annyit, hogy a páciens alkalmas-e az adott feladat ellátására, illetve milyen korlátozással – például szemüveg viselésével – tette hozzá a szakember.