Hírek
2016. Július 09. 05:00, szombat |
Külföld
Forrás: mti - fotó: illusztráció
Nagy-Britannia katonákat küld Kelet-Európába
Nagy-Britannia több száz katonát küld kelet-európai NATO-tagállamokba, és átfogó intézkedéscsomagot is kidolgozott a térség katonai védelmének erősítésére.
David Cameron miniszterelnök pénteken bejelentette azt is, hogy a jövőben a brit fegyveres erők katonanői is elláthatnak frontszolgálatot.
A brit védelmi minisztérium pénteken, a varsói NATO-csúcsértekezlet nyitónapján közölte, hogy ötszáz fős brit kontingens indul Észtországba, azzal a feladattal, hogy azonnali reagálású erőként lépjen fel bármilyen válság vagy incidens esetén.
Egy további 150 tagú brit egység közelebbről nem részletezett hadfelszereléssel együtt Lengyelországba települ. Ennek az alakulatnak a feladata a közös műveleti képesség erősítése, egyebek mellett a lengyel fegyveres erőknek nyújtott képzési támogatással.
A brit védelmi miniszter, Michael Fallon által jóváhagyott intézkedéscsomag része négyezer ukrán katona kiképzése is; ez a program 2017 márciusáig tart.
A tárca ismertetése szerint Nagy-Britannia mindemellett több ezer fős alakulatot tart készültségben. Ezek az egységek néhány napon belül bárhol bevethetők a NATO gyorsreagálású erőinek részeként.
A minisztérium indoklása szerint a kelet-európai szövetségesek egyéb kockázatok mellett az orosz agresszió fenyegetésével szembesülnek.
A közlemény felidézi, hogy a brit királyi légierő (RAF) már most is négy Typhoon típusú harci repülőgépet állomásoztat a térségben a balti államok légvédelmének erősítésére. A gépek folyamatos készültségben vannak, hogy azonnal reagálhassanak a NATO-légtér esetleges megsértésére - áll a brit védelmi minisztérium ismertetésében.
Michael Fallon a BBC-nek pénteken kijelentette: az intézkedéscsomag célja Oroszország elrettentése bármilyen további agressziótól. A kelet-európai NATO-tagországok "óriási nyomást" érzékelnek Oroszország részéről, tekintettel a határok mentén tartott nagyszabású orosz hadgyakorlatokra, és a légterükben észlelt orosz berepülésekre - mondta a brit védelmi miniszter.
Fallon szerint a brit egységek telepítését a balti köztársaságok kifejezetten kérték.
David Cameron brit miniszterelnök a varsói NATO-csúcs pénteki nyitónapján bejelentette azt is, hogy a jövőben a brit katonanők is elláthatnak frontszolgálatot.
A brit fegyveres erők kötelekében szolgáló hétezer nő az eddigi szabályok szerint kisegítő-támogató szerepet tölthetett be a konfliktusövezetek első vonalában, például orvosként, ápolóként vagy tűzszerészként, de közvetlen harci cselekményekben nem vehettek részt.
Cameron pénteki bejelentése szerint a katonanők a jövőben a szárazföldi alakulatok gépkocsizó, páncélos, illetve gyalogosegységeiben láthatnak el frontszolgálatot.
A döntés előzményeként a brit kormány átfogó felülvizsgálatot végzett annak megállapítására, hogy indokolt-e a nők frontszolgálatának tilalma, és a vizsgálatot végző szakértők, köztük Sir Nick Carter, a hadsereg vezérkari főnöke javasolta a tilalom feloldását.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Február 23. 16:00, hétfő | Külföld
Gyorsuló tengerszint-emelkedés fenyegeti Dubrovnik óvárosát
A tengerszint emelkedése az egyik legsúlyosabb, a klímaváltozással összefüggő kihívás lehet a kulturális örökség védelmében a következő évtizedekben Dubrovnikban
2026. Február 23. 11:00, hétfő | Külföld
Robert Fico hétfőn leállíttatja az Ukrajnába irányuló áramkivitelt
A szlovák miniszterelnök hétfőn meglátogatja a szlovák áramszállító vállalatot (SEPS), és felkéri, hogy állítsák le az Ukrajnába irányuló vészhelyzeti áramszállítást.
2026. Február 23. 10:00, hétfő | Külföld
Lelőttek egy fegyveres behatolót Donald Trump floridai otthonának őrzött területén
Az amerikai titkosszolgálat és a helyi rendőrség emberei lelőttek egy férfit, aki vasárnap hajnalban fegyverrel megpróbált behatolni Donald Trump elnök floridai rezidenciájának őrzött területére.
2026. Február 22. 13:00, vasárnap | Külföld
Az amerikai elnök 10-ről 15 százalékra emeli a globális vámtarifát
Az amerikai elnök közölte szombaton, hogy az előző nap bejelentett 10-ről 15 százalékra emeli az új globális vámtételt.
