A tehermegosztás politikája nem fog eltűnni a magyar nemzetstratégiából, ezért az ország külképviselet-vezetőinek nem védekezniük kell, amikor erről kérdezik őket külföldön - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai nagyköveti értekezleten, Budapesten. Szólt arról is, hogy Magyarország sikeresen kezeli a válságot, de meg kell akadályozni, hogy az államadósság ismét növekedjen. A külképviselet-vezetőknek azt mondta, jó eredményeket "csak fegyelmezett katonákkal lehet elérni".

A kormányfő - 104 külföldi magyar misszióvezető előtt tartott - beszédében kijelentette: a tehermegosztás politikája, igazságosabbá tétele nem fog eltűnni a magyar nemzetstratégiából, az a következő húsz év gazdasági rendszerének is része lesz, ezért az ország külképviselet-vezetőinek nem védekezniük kell, amikor erről kérdezik őket külföldön, hanem be kell mutatniuk a magyar értelmezési keretet. Azt is mondta, hogy mivel az ország sikere még nem átütő, nem nagymellénnyel kell képviselni a magyar válságkezelést, de kellő öntudattal vissza kell verni azokat a kísérleteket, amelyek válságkezelésünk fontos elemeit kérdőjelezik meg.
Kitért továbbá arra, hogy azokat az - akár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részéről felmerülő - esetleges igényeket is vissza kell utasítani, amelyek szerint a nyugdíjkifizetésekben megtakarítási lehetőségeket kellene keresni. Mindenkinek biztosnak kell lennie abban, hogy amikor kikerül az aktív munkavállalók közül, nem kerül létbizonytalanságba - e nélkül ugyanis a magyar gazdasági és politikai rendszer instabillá válik - figyelmeztetett.
Orbán Viktor előadásában hosszan beszélt arról, hogy szerinte Magyarország és általában Közép-Európa sokkal sikeresebben kezeli az európai gazdasági válságot, és keresi az abból kivezető utat, mint azok az országok, amelyek előidézték azt. Kiemelte, bár korábban azt remélték, hogy gyors lefolyású lesz az euró válsága, úgy tűnik, elhúzódó jelenségről van szó. Fontos kérdés, hogy milyen teljesítményt nyújtunk annak a válságnak a kezelésben, amely "nem tőlünk indult" - mutatott rá, azt hangoztatva: ebben Magyarország "remekül teljesített".
Azt is mondta ugyanakkor a misszióvezetőknek: a következő években is arra kell készülniük, hogy az euróválság meghatározó eleme marad az európai politikának. Egyúttal ismét bírálta az európai válságkezelést, mert azt a felelősség áthárítása és a döntések eltolása jellemzi az évenként visszatérő belpolitikai megmérettetések miatt. Az európai válság kezelésére kidolgozott brüsszeli megoldástervezetről úgy fogalmazott: "gyakori a pártpolitikai harcosok világában, hogy amikor szembesülünk egy problémával, ami vagy kényelmetlen, vagy nem tudjuk, hogy kellene megoldani, vagy tudjuk, hogy kellene megoldani, de valamilyen okból úgy látjuk, nincs eszközünk, hogy megoldjuk, akkor legjobb azt félretenni, és el kell kezdeni beszélni a Holdról, a holdutazásról vagy a Marsról". Ezzel példázta azt, hogy egy mondatot sem találni arra a problémára, miszerint a német gazdaság versenyképessége nagyságrendekkel meghaladja a vele közös pénzt használó országok szintjét, és így a német termékek óriási külkereskedelmi és fizetésimérleg-többletet hoznak létre Németország javára, déli államok rovására. A brüsszeli válságkezelési dokumentumban lehet olvasni bankunióról, politikai legitimációról, "a jóisten tudja még, mi mindenről, amit mi a politikában úgy hívunk, Hold-stratégia" - mondta.
"A legnagyobb reményünk" szerinte az, hogy a rossz európai válságkezelés nem húzza vissza Magyarországot, a magyar válságkezelés ugyanis más természetű, mint amit Európa választott, a magyar rövid távon is kecsegtet sikerrel, az európai pedig nem. Emellett általában a közép-európait is sikeresebb válságkezelésnek nevezte, mint a nyugatit, ugyanis a lengyelek, a csehek és a szlovákok kiugróan sikeresek, és Magyarországnak - bár "kicsit csökkentsük az arcunk méretét és a mellkasunk térfogatát", mert az említett három országnak sikeresebb a válságkezelése - szintén jó esélye van rá, hogy csatlakozzon hozzájuk. A másik három állam jelenleg azért áll jobban, mint Magyarország, mert náluk alacsonyabb az államadósság, és ez szélesebb manőverezési lehetőségeket ad nekik - mutatott rá.
Ezzel összefüggésben ismét leszögezte: meg kell akadályozni, hogy az európai válságkezelés miatt az államadósság ismét növekedésnek induljon, mert ez a magyar érdekekkel szemben álló fejlemény lenne. Nyugat-Európa azért sikertelenebb a válságkezelésben - magyarázta Orbán Viktor -, mert a pénzügyi válságra olyan rövid távú választ adott, amely hosszú távú válságot idézett elő: engedte az államadósság megnövelését. Ha egy ország államadóssága 90 százalék felett van, az a "reménytelen kategória"; 70 százalék felett van a "veszélyzóna", Magyarország itt áll - mondta, hozzáfűzve, hogy az 50 százalék körüli vagy az az alatti államadósságszint a biztonságos. Magyarország továbbra sem engedhet abból a célból, hogy csökkentse az államadósságot - jelentette ki, megjegyezve, hogy a magyar nemzeti érdekekkel szemben áll az az elképzelés, amely alapján az államadósság-növelés ismét "bocsánatos bűn" lehetne Európában.

A kormányfő a nagyköveti értekezleten beszélt arról is: az országok vezetői nem engedhetik meg maguknak, hogy nemzetállami szinten is kifejlődjön a válság egy új szakasza, a vezetők és a vezetettek közötti bizalomhiány, amely Brüsszel és a nemzetállamok polgárainak viszonyában már megjelent.

A magyar helyzetről szólva arra mutatott rá, hogy "a történelem kirúgta a hónunk alól azt az intellektuális mankót", amely úgy szólt, hogy ha a magyarok olyat tudnak csinálni, mint a nyugat-európaiak, akkor olyan sikeresek lesznek, mint ők. Úgy fogalmazott: nem attól lesz jó a magyar külpolitika, ha olyan, mint a nyugati, hanem akkor, ha jól szolgálja a nemzeti érdekeket. Ez az eddiginél sokkal kreatívabb, kevésbé sematikus munkát igényel a magyar külügyi állománytól - jelentette ki.
A miniszterelnök az összegyűlt külképviselet-vezetők figyelmét egyúttal arra hívta fel, hogy súlyos bajok, konfliktusok, kudarcok adódnak abból, ha ők és a magyarországi kormányzat más-más kontextusban értelmezik munkájukat. Az természetesen nem várható el - folytatta -, hogy mindenki minden fontos dologról ugyanazt gondolja, de a kontextusnak, vagyis a kabinet és a külképviselet-vezetők értelmezési keretének azonosnak kell lennie. A magyar külügyi állomány nem veszítheti el erős önreflexiós képességét, de jó eredményt "csak fegyelmezett katonákkal lehet elérni" - fogalmazott.
Kovács László (MSZP) korábbi külügyminiszter kérdésére a miniszterelnök azt mondta, a válság magja az eurózónában van, és ott is kell rá megoldást találni. Akkor vagyunk jó európaiak, ha támogatjuk, hogy az eurózóna megtalálja a megoldást az euró problémáira - vélekedett.
Megjegyezte azt is, nagy vitára számít Brüsszellel amiatt, hogy nonprofittá alakítaná a kormány a rezsiszolgáltatásokat. Példaként említette az energia továbbítását, szétosztását és az azzal való kereskedést, legalább lakossági körben.
A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarország és az uniós intézmények között "a nagy ügyeknél tervezett, előre látott és végiggondolt konfliktusok" voltak, és "ezért is nyertük meg őket".
Sümeghy Gyula hágai nagykövet érdeklődésére kifejtette, a keleti nyitás és a nyugati integráció nem ellentétesek egymással. A keleti nyitásban csaknem minden nyugati ország előttünk jár, hiszen ott van "pénz, fellendülés, versenyképesség", ezért nem lehet kimaradni ebből a trendből - közölte Orbán Viktor.