A skót kisfiú megkérdezi az apjától:
- Apa, mi lesz karácsonykor a fa alatt?
- Parketta, kisfiam.

Remélem, kevesen lesznek idén azok, akiknek csak parketta lesz a karácsonyfája alatt. Mégis: sokan, hiába nem látnak át a fa alatt a halomtól, nem különösebben várják a karácsonyt. Miért?

Amúgy ilyesmivel akartam kezdeni: aki csomót keres a kákán is, az ne csodálkozzon, hogy balul sül el a karácsonya, és már azelőtt is utálja ezt az időszakot, hogy elkezdődött volna, szóval egyáltalán okot találhatott volna a rosszkedvre. Ez azonban, mint kiderült, nem ilyen egyszerű. Hogy mire gondolok? Mindjárt elmondom.

Miután többeket megkérdeztem arról, mégis mi az, amit utálni lehet a karácsonyban, feltűnt, hogy az, hogy valaki sok problémával találkozik ilyenkor, nem áll összefüggésben azzal, várja-e az időszakot, vagy sem. Ez kissé meglepett. Akik tehát oda-vissza vannak a karácsonytól, véletlenül sem naiv vagy teljesen gondtalan emberek, és nem is földön túli lények. Nem attól lesz valakinek tökéletes a karácsonya, hogy ténylegesen tökéletes? Nem bizony.

Mit tudnak ezek az emberek, amit mások nem? Mitől lesz valakinek boldog karácsonya barátokkal töltve, és mi az, ami miatt más szörnyen érzi magát a család koszorújában?

Nagyjából az emberek harmada tölti nagyobb családi összejövetelen az ünnepet, a többiek főként szűk körben, és szerencsére kevesen vannak azok, akik magányosak ezeken a napokon. Ehhez képest minden második ember várja lelkesen a karácsonyt, és nagyjából a népesség harmada nem tudja eldönteni, hogyan is érez.

PROBLÉMÁK TÖMKELEGE
Mi tehát ma a karácsony, és minek kéne lennie? Egy kapitalista ünnep, amely alkalommal az üzletek különleges akciókkal csábítanak be minket, és veszik el a nehezen összeszedett forintjainkat? Egy katolikus ünnep, ami azokat éri el igazán, akik hisznek Krisztusban, és a hit bűvöletében, családi szeretetben töltik a napokat? Vagy nézzük romantikusan a dolgot, minek is kéne valójában lennie az ünnepnek? Néhány nap, amikor a család végre elfelejti a mindennapok nyűgét, amikor végre egymásra figyel, pihen, játszik, nevet, és úgy működik, ahogy máskor is kéne, boldogságban, szeretetben.

Háromból két ember úgy gondolja, hogy a karácsony mára olyan világgá alakult, ahol az emberek pénzzel és ajándékokkal fejezik ki szeretetüket, ahol minél többet keresel, annál jobb karácsonyod lehet. Nagyjából minden második embert zavar az, hogy ilyenkor szörnyen sokat panaszkodunk is ez miatt, könnyebben veszekedéssé fajulhat egy-egy probléma felbukkanása.

„Ez nem lehet igaz, nincs elég pénzem megvenni Gyulának azt az új, reklámozott mobilt, amit annyira akar. Az az ötletem támat, panaszkodom neked egy sort, hátha megsajnálsz, attól kicsit jobban érezném magam. Na? Na…??

Hát nem.

Sokan vannak azok is, akiket nem is maga a karácsony, hanem az előkészületi munkák zavarnak. A karácsonyi nagytakarítások, a konyhában töltött délutánok, a „jaj, elfelejtettem a vajat, átmennél a voltba, Drágám?”-ok, amiket rohanás előz meg és hosszú sorbanállás követ. Ez mindnyájunknál ugyanúgy zajlik, mégsem ugrik ki mindenki az ablakon a karácsony szó hallatán.

Meglepően kevés embernek kötődik a karácsonya rossz emlékhez. Ez némi megnyugvásra ad okot: hiába öljük meg egymást az ünnepek előtt-alatt, ez is ugyanúgy el tud felejtődni, ahogy az egy átlagos nap után szokás. Azt tudom tanácsolni, ne vegyük olyan komolyan a karácsonyi összetűzéseket, hiszen ahogy máskor is, most is össze lehet veszni jelentéktelen dolgokon, és ez nem ad okot arra, hogy megutáljuk az ünnepet!

„Jézusom, Drágám, odaégetted a bejglit! Kösz’ szépen, most tönkre tetted az egész karácsonyt! Mindenki menjen haza, kölykök, ti meg takarodjatok aludni!”

Talán túléljük…

Márpedig nagyrész élvezzük a családunkkal töltött időt, akkor is, ha vannak családtagok, akikkel nem szívesen találkoznánk, még évente egyszer sem. A nagynéni, akinek furcsa kalandjai vannak a kora ellenére, és a nagybácsi, aki megint szívesen elmesélné azt a vicces történetet a lángvágóról. Ne legyünk önzőek! Ez is hozzátartozik a karácsonyhoz, és őket talán boldoggá teszi az is, ha akad valaki, aki végighallgatja őket.
Hiába van azonban egyeseknek több, másoknak kevesebb ilyen ismerőse, ez még mindig nem ad elég okot arra, hogy a karácsony sokaknál már egyáltalán nem olyan különleges ünnep, amennyire az régen volt.

UTÁLOM A KARÁCSONYT!
Nagyjából minden ötödik felnőtt ember alig, vagy egyáltalán nem várja a karácsonyt és körülbelül 50% esélyed van arra, hogy ismersz valakit, nem feltétlenül személyesen, aki kifejezetten utálja a karácsonyt. Miért is?
- mert állandóan veszekedés van
- mert magányos, nincs kivel ünnepelnie
- mert egyáltalán nem is érdekli a karácsony, esetleg nincs meg a hagyománya a családban
- mert rossz emléke kötődik a karácsonyhoz, elvesztett valakit
- Elvből nem kedveli a karácsonyt, úgy érzi, nem olyan, amilyennek lennie kéne
- mert bármi más

Nem. Mindenkivel történnek rossz dolgok. Mindenkinek megvan a maga problémája, de semmi nem szabja meg, hogy le kell mondanod erről a néhány napnyi örömről. Nem a környezeted határozza meg, milyen lesz a kedved karácsonykor. Azért, hogy a lelked „ünneplőbe öltözzön”, egyedül Te vagy a felelős. Megérdemel egy kis erőlködést pár napnyi boldogság, nem?

A TÖKÉLETES ÜNNEP
Egyszerre mondhatnám, hogy tökéletes ünnep nem létezik, és, hogy de, bizony, hogy létezik. Nincs meg az egy, tökéletes forgatókönyv ilyenkor, nincsenek olyan dolgok, amik nélkülözhetetlen kellékei lennének az ünnepnek. Mindenkinek meg kell teremtenie a sajátját, ami neki tökéletes.
Többeket megkérdeztem, mik azok a dolgok, amik meghatározzák az ünnepet, egy szokás, családi hagyomány, ami nekik nélkülözhetetlen ilyenkor. Egészen egyszerű, apró dolgokat soroltak fel. karácsonyi közös játék, ének, sütögetés, szaloncukrok kötözése. Csengetés, amikor az ajándékok már a fa alá kerültek, almaszeletek szétosztása a családtagok között, mely az összetartozást jelképezi. Ezek mind olyan dolgok, amikhez nem kell különösebben pénz, mégis sokat jelentenek. Ezek a szokások.

És mi van, ha valakit ez nem tesz boldoggá? Mondhatnám, hogy ez a karácsony lényege, mert ez is, de mit tehet az, akinek ez nem elég? Aki nem jön lázba a minden évben előkerülő Activity-től, akit nem csigáz fel a bejglisütés?

Az változtasson! Kezdje apróságokkal: a megszokott menüt dobja el, próbálkozzon valami újjal! Díszítse fel másképp a fát, vagy idén adjon saját készítésű ajándékokat! Találjon ki valami különleges időtöltést! Mozduljon ki a négy fal közül: a karácsony nem az otthonülő család, hanem egyszerűen a család ünnepe, legyen az bárhol. És ami a legfontosabb: ne vegye olyan komolyan a karácsonyt! A tökéletes karácsonyok soha sem tökéletesek.

Boldog és kigyulladó fáktól mentes ünnepet kívánok minden olvasónak! :)