A tanulmány állítása sok kutatót meglepett, mivel a korábbi genetikai vizsgálatok arra utaltak, hogy a kihalt emberfajnak semmi köze nem volt a Homo sapienshez. A tanulmány szerint a Neander-völgyi DNS-t 40 ezer éves csontokból nyerték, amelyeket egy horvátországi barlangban találtak. A Neander-völgyi emberek maradványaiból nyert génkészlet vizsgálata azt mutatta ki, a mai eurázsiai emberek egy és négy százaléka közötti népességének őse Neander-völgyi volt.

A tanulmány ugyanakkor megerősíti: a mai emberek döntő többsége, vagyis 96 százaléknál nagyobb része annak a kis létszámú kivándorlónak az utóda, akik Afrikából rajzottak ki, majd hódították meg az egész világot. A leginkább elfogadott mai elmélet szerint a modern ember, a Homo sapiens Afrikából származik, és nagyjából 200 ezer éves.

Az elmélet szerint 50-60 ezer évvel ezelőtt a Homo sapiens őseinek egy része, viszonylag kis létszámú csoportban elindultak Európa felé, más részük pedig Ázsia felé vonult. Vannak olyan elméletek is, amelyek szerint a kivonulás Afrikából több hullámban történt.

A szenzációs tanulmány szerint a Neander-völgyiek és több ma élő ember közötti genetikai kapcsolat kicsinek tűnik, az adatok mégis jelentősebbek, mint a korábbi vizsgálatoknál. „Nem haltak ki teljesen. Egyes mai emberekben ott van a nyomuk, tehát velünk élnek, még, ha csekély mértékben is" - mondta Svante Paabo, a lipcsei Max Planck Intézet antropológia professzora.

(FH)