A kémiai reakciók lelassulása miatt kevesebb hangenergiát nyelnek el majd a feltételezések szerint a tengerben lévő vegyületek. Mindez azt jelenti, hogy a hang tovább jut majd el az óceánokban, mint eddig, és a korábbinál "hangosabb is lesz a víz".

A Nature Geoscience-ben megjelenő tanulmányukban Ilyina, Zeebe és Brewer azt írják, hogy a savasság változása különösen érzékenyen érintheti a mélytengeri élőlényeket. 2100-ra akár hatvan százalékkal is csökkenhet a víz hangelnyelési képessége ugyanis a tenger mélyebb részein.

A hangelnyelés különösen az 1000 és 5000 Hertz közötti tartományban működik jól a tengerekben. Ez azért kedvező, mert a hajócsavarok és más emberi hanghatások - így például a szonárok (hanghullámokkal működő észlelőberendezések, amelyek tengeralattjárók felderítésére szolgálnak) - is ebben a tartományban dolgoznak. Ha viszont a tengervíz savassága megváltozik, ezek a hanghatások felerősödhetnek. Ezek megzavarják a tengeri emlősök életvitelét a kutatók szerint. Ezek az állatok ugyanis kommunikációjukhoz és tájékozódásukhoz hangokat használnak.

Richard Zeebe ezért is hangsúlyozta: "Nem állítjuk, hogy száz éven belül minden delfin megsüketül." Ám szerinte a háttérzaj szintjének emelkedése elnyomhatja azokat a hangokat, amelyek létfontosságúak a tengeri emlősök számára. Ugyanakkor lehetnek jótékony hatásai is a víz hangvezető képességében történő javulásnak: a hangok messzebbre juthatnak el, mint korábban, és az állatok így távolabbról léphetnek egymással kontaktusba.