A vizsgált időszakban 537 ezer külföldi vendég 1 millió 404 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek és az éjszakák száma egyaránt nőtt. A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van. A legjelentősebb küldő országok közül – Olaszországból, Romániából és Franciaországból – érkező vendégek éjszakáinak száma csökkent, miközben Németországból, Ausztriából, az Egyesült Királyságból, Oroszországból, Csehországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezők esetében nőtt. A külföldi vendégforgalom jelentős részét realizáló szállodákban, a négycsillagos kategóriában jelentős növekedést jelentettek a szálláshelyek, a vendégek száma 8, a vendégéjszakáké 7 százalékkal bővült. A többi kategóriában eltérően alakult a vendégforgalom, az öt- és egycsillagos egységekben kevesebb, míg a kétcsillagos szállókban több éjszakát töltöttek el a külföldiek 2010 azonos időszakához viszonyítva.

A külföldi vendégek számának emelkedése – a balatoni, a közép- és a dél-dunántúli régiók kivételével – mindegyik turisztikai régióban megfigyelhető volt. 2011. január 1-től fél éven keresztül Magyarország első alkalommal tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Az elnökség várhatóan jelentős turisztikai forgalmat és bevételeket generálhat hazánk számára. Az elnökség keretein belül a külföldről érkező vendégek elsődleges úti célja Budapest. 2011 első negyedévében a főváros szállodáiba érkező külföldi vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma 6, illetve 4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez a növekedés azonban 4, illetve 3 százalékponttal elmaradt a tavalyi évben regisztrált fellendüléstől. Az érkező vendégek fogadására kijelölt konferenciaszállodák – négy-, illetve ötcsillagos egységek – külföldi vendégeinek száma nyolcszorosára, az általuk eltöltött éjszakák száma pedig több mint tízszeresére emelkedett.

Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 677 ezer belföldi vendég 1 millió 527 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt emelkedett az egy évvel korábbi időszakhoz mérten. A belföldi vendég-forgalom 80 százalékát fogadó szállodákban 9,5 százalékos növekedés figyelhető meg mind a vendégek, mind az éjszakák számában. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál az év eleji alacsony vendégforgalomnak köszönhetően a vendégéjszakák száma 19 százalékkal csökkent, a belföldivendég-szám vissza¬esése a kilenc turisztikai régióból kettőt érintett.

A Balatonon eltöltött éjszakák száma 2011 első negyedévében a külföldi vendégek esetében 3 százalékkal visszaesett, míg a belföldieknél 8 százalékkal emelkedett. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága kedvezőtlen képet mutatott az év első három hónapjában. A megfigyelt időszakban a balatoni gyógyszállodák vendég¬forgalma – főként a külföldi vendégéjszakák csökkenésének köszönhetően – 17 százalékkal romlott, a wellness-szállodákban – a kapacitásnövekedés ellenére – 7 százalékkal mérséklődött az éjszakák száma az elmúlt évihez viszonyítva. Budapesten mind a belföldi, mind a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma nőtt, összességében 4 százalékkal.

2011 első negyedévében a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 36 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 51 százalékos szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 41 százalékos foglaltságot értek el. A szállodai foglaltság összességében 1,3 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt:48 százalék. A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 24 százalékos kihasználtsággal működtek.

A szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 7 százalékkal emelkedett 2010 első negyedévéhez képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2011. január–márciusban összesen 43 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 22 milliárd forint volt. A vizsgált időszakban a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13 402, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel 4858 forint volt. Az ötcsillagos kategóriában az előző év azonos időszaki értéket 3,7 százalékponttal meghaladó foglaltság, illetve a szállodai átlagárak 11,5 százalékos növekedése a (bruttó) REVPAR-mutató 22 százalékos emelkedését eredményezte a harmadik hónapban. Budapesten a vendégforgalom döntő részét fogadó három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára 8300 és 27 400, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 2400 és 14 600 forint között alakult (ami körülbelül 31–101, illetve 9–54 eurónak felel meg). Márciusban átlagosan 271 forint volt egy euró, ami az első negyedévben 1 százalékos gyengülést jelentett.

Kínálati oldalon 2011. március 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2051 volt, ezen belül a 795 szálloda 47 ezer szobával, a 817 panzió több mint 9 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma 438-at tett ki. A szálláshely szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken márciusban közvetlenül közel 26 ezer főt foglalkoztattak, ami 6 százalékkal meghaladja az előző év azonos időszakának adatát.

OrientPress Hírügynökség