A két évvel ezelőtt történt kolontári vörösiszap-katasztrófáról, egy kerületeket hátrányosan érintő bírósági gyakorlatról, a civil szervezetekről és a kommunista rendszer vezetőinek elszámoltatásáról beszéltek a képviselők napirend előtt kedden az Országgyűlésben.

A KDNP egy az önkormányzatokat hátrányosan érintő bírósági joggyakorlaton változtatna

Bús Balázs KDNP-s képviselő, Óbuda polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisajátítási eljárásokkal kapcsolatos bírósági gyakorlat miatt egy-egy nagy értékű ingatlan esetén akár 100 millió forintos nagyságrendű fizetési kötelezettsége keletkezhet a kerületeknek. A politikus bejelentette, hogy törvénymódosítást kezdeményez az ügyben.
Tállai András belügyi államtitkár valósnak nevezte a problémát, miszerint kisajátítás esetén a bíróság határozza meg a kárpótlás terhét a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat között. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nemrégiben volt az Országgyűlés előtt az építési törvény, akkor viszont nem érkezett ezzel kapcsolatban módosító javaslat. Jelezte: a kormány csak olyan megoldásban lesz partner, amelyet az érintett felek konszenzussal alakítanak ki.

Az LMP a vörösiszap-katasztrófa valódi felelőseinek elszámoltatását sürgeti

Az LMP-s Szilágyi László a két évvel ezelőtt történt vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban azt mondta: úgy látszik, hogy Magyarország továbbra is következmények nélküli ország, ahol a hatalomhoz közel állók megúszhatnak mindent. Szerinte ugyanis a katasztrófát súlyos hatósági mulasztások előzték meg, hibázott a mostani kabinet és az előző kormányok is, miközben az ügyben indult perben a gátőr, a szivattyúkezelő és a mérnök ül a vádlottak padján. Nem látjuk a hatósági és politikai felelősöket - jelentette ki az ellenzéki képviselő, aki szerint az ügyben felelős lehet az engedélyező hatóság vezetője, a bányakapitányság és a vízügyi felügyelőség, valamint a környezetvédelmi felügyelőség vezetője is, aki a jelenlegi környezetvédelmi államtitkár személyi titkára volt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tározó kiporzását a mai napig nem oldották meg.
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár kijelentette: nem igaz, hogy a hatóságoknak az Orbán-kormány időszakában volt felelőssége, ugyanis a Bajnai- és a Gyurcsány-kormány mulasztásai miatt nem jelöltek ki ellenőrző hatóságot. Az államtitkár szerint az is hazugság, hogy a környezetvédelmi hatóság vezetője a személyi titkára lett volna. Illés Zoltán közölte, a kiporzást is sikerült megállítani.

MSZP: a független szervezetek nem férnek bele a nemzeti együttműködés rendszerébe

Szabó Imre szocialista képviselő azt mondta: a független szervezetek nem férnek bele a nemzeti együttműködés rendszerébe, csak azok tartoznak ide, akik alávetik magukat a kormánynak. A politikus zöld szervezeteket hozott példaként, amelyek egy találkozón vitába keveredtek a szaktárcával.
Illés Zoltán válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezetvédelmi, természetvédő és állatvédő szervezetekkel államtitkárként kéthavonta találkozik, a megbeszéléseknek pedig éppen az a célja, hogy a zöld szervezetnek alkalma legyen elmondani a problémákat. Szerinte az említett találkozót az a két szervezet hagyta ott, akik a "többieket próbálják uralni", mintha ők lennének a "főnökök" a környezetvédelmi szervezetek között.

Jobbik: kettős mérce az igazságszolgáltatásban

Szilágyi György jobbikos képviselő arról beszélt, hogy szerinte kettős mérce valósul meg az igazságszolgáltatásban, mert míg egy esetben valakit holokauszttagadás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, Biszku Béla - 1957 és 1961 közötti belügyminiszter - vagy Mátsik György - Mansfeld Péterre és társaira halálbüntetést kérő ügyész - ügyében nem történt meg az elszámoltatás. A kormányoldalnak a kétharmados többség sem elég, hogy igazságot szolgáltasson az áldozatoknak - mondta.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára ugyanakkor úgy vélte, hogy a jobbikos képviselő nyitott ajtókat dönget, hiszen a két említett esetben olyan jogszabályok alapján tettek feljelentést, amit az Orbán-kormány hozott meg. Ez a kormányzat fejezi be a rendszerváltást, kimondtuk, hogy ezek a bűncselekmények nem évülnek el - jelentette ki.

Fidesz: az ország érdeke, hogy igazságos ítélet szülessen a vörösiszap-perben

Lasztovicza Jenő, fideszes képviselő napirend előtti felszólalásában felidézte, hogy két éve 2010. október 4-én a Mal Zrt. Ajka melletti tározójából kiömlő vörösiszap három elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet, a katasztrófa következtében tíz ember meghalt, sokan megsérültek és több száz ház lakhatatlanná vált. Szerinte a Mal a többszöri figyelmeztetés és előre látható jelek ellenére sem lépett, pedig gyanítható, hogy a tározóban a megengedettnél jóval több iszapot tároltak.
A politikus a most zajló bírósági perre utalva azt mondta: bíznak a teljes igazság kiderítésében és a felelősségre vonásban, mert az egész ország érdeke, hogy ebben az ügyben igazságos ítélet szülessen, amely az áldozatoknak legalább erkölcsi kárpótlást nyújt.
Tállai András belügyi államtitkár Magyarország történelme legsúlyosabb ipari katasztrófájának nevezte az iszapömlést, ugyanakkor hozzátette: a katasztrófa utáni összefogásra is kevésszer volt példa az ország történelmében. Hangsúlyozta: az okozott kárt a felelősöknek kell majd megtéríteni.