A turizmus hatását érdemes kettéválasztani – mondta el Specziár András, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója az M1 Kék bolygó című műsorában. Az első egy közvetlen hatás, amely nyáron jelentkezik, hiszen sokan nyaralnak a Balatonnál. Ilyenkor több a horgász is, akik nagyobb területterhelést okoznak bizonyos halfajok kifogásával, ám az utóbbit részben haltelepítésekkel sikerül kompenzálni.

Mint mondta, emellett azonban mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a turizmusnak van közvetett hatása is, mert az ágazatnak megfelelő feltételeket kell biztosítania, és emiatt
be kell avatkozni a tó élő környezetébe.

Bár a Balaton vízminősége hosszú évek óta kiváló, tény, hogy számos olyan anyag kerül ilyenkor a tóba, amely káros a benne élő szervezetekre. Minden vegyszer, amit kiviszünk a természetbe, hatással van az élőlényekre – erről beszélt Pálffy Károly, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos munkatársa. Ugyanakkor ezek az anyagok olyan kicsi mennyiségben vannak jelen általában, hogy a hatásukat nem is nagyon lehet kimutatni – fűzte hozzá.

A gyógyszerszármazékok jelenléte is rendkívül alacsony a Balatonban, de a szezonalitás ezek vizsgálata során sem elhanyagolható tényező. Egy adott mintavételi hely detektált profilja alapján kimutatható, hogy inkább a turizmus által érintett területről vagy a tisztított szennyvízről van szó, amely behozza az adott szennyezőket.

Direkt és indirekt hatások

Az, hogy a turizmus környezetkárosító hatásai a Balatonban is tetten érhetők, azzal magyarázhatók, hogy vannak direkt és indirekt hatások is. A legegyszerűbb a direkt hatás, mert a fürdőzők által közvetlen módon kerülnek be a szennyeződések.

Közvetett módon pedig, mivel a balatoni szennyvízhálózat állandó méretezéssel működik egész évben, a turistaszezonban oly mértékben megnő az itt lévő emberek száma, hogy ez már a keletkezett szennyvíz mennyiségben is jelentkezik. Ezt támasztja alá az az érdekesség is, hogy az úgynevezett rekreációs szerek, úgy, mint a koffein, jóval nagyobb koncentrációban mutathatók ki a Balatonban nyáron, mint télen.

Egészségügyi kockázatot természetesen ez sem jelent, ahogy ideális esetben az algák jelenléte sem. Ami elsősorban gondot jelent, az a vízben lévő szervetlen tápanyagok mennyisége. Ez azért fontos, mert ezek a szervetlen tápanyagok nyújtják a táplálékbázist a vízben lévő algák számára, és az algák alkotják a vízi táplálékhálózat bázisát.

Ha ebből nincs jelentős mennyiség a vízben, az még nem jelent nagy problémát a vízminőség szempontból, viszont a nyári hőmérséklet és a kedvező tápanyagmennyiség mellett elkezdhetnek nagyobb mértékben szaporodni.

Tény, hogy az algák között akadnak olyan fajták, amelyek toxikusak, azaz méreganyagokat termelnek. De Pálffy Károly szerint nincs ok az aggodalomra, mert a Balatonban erre sosem volt még példa.

A kibocsátott üvegházhatású gáz mennyisége is nőtt.

A Sydney-i Egyetem vizsgálata szerint az évről évre több utazó miatt a kibocsátott üvegházhatású gáz mennyisége 2009 és 2013 között 3,9 milliárd tonnáról 4,5 milliárdra nőtt.

Forrás: hirado.hu