"Szerintem nem botrányhős, hanem áldozat vagyok - mondja Ibolya. - Sohasem dúskáltam a pénzben, de amikor dolgozom, és mégis tartozásokat halmozok fel, mert nem fizetnek ki, az kezelhetetlen. Napról napra élni idegőrlő, a végén már képtelen voltam enni, annyira kikészültem. Nem mentem orvoshoz, bár többen állították, hogy kéne, mert mélyponton vagyok. Inkább elfogadtam, hogy nekem az életben semmi sem megy könnyen, kétszer-háromszor annyit kell küzdenem, mint másnak. Nem kesergek már ezen, hiszen ez tesz engem erőssé. Mondják is néha a barátaim: Nyanyám, ez van, fogadd el!"

Az interjú további részletei a Storyban, jövő héten pedig nagyinterjú a StoryOnline-on!