Hosszabb trendről van szó, 1994-ben volt az eddigi negatív rekord, 310, másfél évtizede azonban szinte töretlenül csökken az ilyen bűncselekmények száma, ami az emberek biztonságérzete szempontjából fontos - mondta a legfőbb ügyész.

Hozzátette: paradox módon ugyanilyen kedvezőnek tartja az ismertté vált korrupciós cselekmények számának növekedését is, hiszen ennél a bűncselekménytípusnál nagy a látencia, azaz gyakran nem is szereznek tudomást a hatóságok az ilyen jellegű bűncselekményekről, csak a káros hatások érzékelhetők az ország működésében. Az ismertté vált korrupciós bűncselekmények száma pedig éppen azt jelzi, hogy javult a hatóságok felderítő munkája, az állam és a gazdaság átláthatósága.

A legfőbb ügyész jelentős sikernek tekinti a bundaügy felgöngyölítését. A futballfogadási csalásokkal kapcsolatban Németországból induló nemzetközi bűnügyi együttműködést az Eurojust, az EU ügyészi szervezete integrálta, egyik motorja pedig a magyar ügyészség volt.

Ez pozitív fejleménye az európai integrációnak, a bűnözés egyes fajtái nem ismernek határokat, és az ilyen jellegű nemzetközi bűnszervezetek ellen csak nemzetközi összefogással tudnak hatékonyan fellépni a bűnüldöző hatóságok is. A magyarországi nyomozás várhatóan február végén lezárul, 33 labdarúgó-mérkőzés kapcsán ötven embert gyanúsítottak meg. Egy-egy fogadási csalásnál ezer és tízezer euró közötti vesztegetési pénzek cseréltek gazdát, a bűnszervezet viszont ennél nagyságrendekkel nagyobb illegális jövedelmekhez jutott.

Szintén jelentős eredménynek tartja a legfőbb ügyész a rendőri visszaélésekkel kapcsolatban tavaly nyáron megkezdett eljárást, amely a sajtóban V. László nevéhez kötve vált ismertté.

Minden korrupciós ügy össztársadami veszélyeket rejt magában, de a legnagyobb károkat az állam büntetőjogi igényét érvényesítő szervezetekben felbukkanó visszaélések okozzák. A nyomozóhatóságoknál, ügyészségen, bíróságon tűzzel-vassal irtani kell az ilyen cselekményeket, az állam nem tűrheti meg a saját szerveiben az ilyen jelenségeket, hiszen akkor a társadalomtól sem várhat el jogkövető magatartást - hangsúlyozta Polt Péter.

A bírói korrupció kapcsán az elmúlt hónapokban ismertté vált ügyekre vonatkozó kérdésre reagálva megjegyezte: a törvény mindenkire egyformán vonatkozik, a bírók és az ügyészek sem lehetnek kivételek.

Kulcskérdés, hogy körültekintő legyen az ezekre a hivatásokra jelentkezők kiválasztása, ez önmagában minimalizálja a korrupció veszélyét. Az ügyészségen egy további védelmi szintet jelentenek a szigorú belső szabályok és a hierarchizált szervezet, amelyben egy-egy döntés több felelős személyen átmegy, így nem maradhatnak sokáig titokban a gyanús jelenségek - tette hozzá.

A tavalyi statisztikai adatok közül Polt Péter kiemelte, hogy miközben az elkövetők száma több mint tíz százalékkal csökkent - a 2011. évi 112 895-ről 100 239-re -, addig az ismertté vált bűncselekmények száma 451 371-ről 472 236-ra nőtt. Tehát a több bűncselekményt kevesebben követték el. Ez is alátámasztja a büntetőpolitikának azt az alapelvét, hogy az igazi küzdelem a bűnismétlő, visszaeső, életvitelszerűen a törvényeket megsértő "masszív bűnözők" ellen folyik. Velük szemben a társadalom védelmében nagy szigorral kell eljárni.

"Amikor bűnözésről beszélünk - mondta -, ne csak az elkövetőkre gondoljunk, hanem a sértettekre, áldozatokra is, a törvénytisztelő többség védelme elsőbbséget kell hogy élvezzen az ügyészség munkájában. Ez legfőbb ügyészi programom egyik legfontosabb célkitűzése."

Természetesen a bűnözőknek is vannak jogaik - tette hozzá -, a jogállami garanciák, a tisztességes eljárás mindenkit megillet, de soha nem szabad szem elől téveszteni az áldozatok jogainak és jogos érdekeinek védelmét.

Arra a felvetésre, hogy az esetleges túlzott szigor, megtorló jellegű büntetőpolitika hosszabb távon jelentősebb társadalmi költségekkel járhat, mint egy olyan, amely nagyobb hangsúlyt fektet az elkövetők társadalomba való visszavezetésére és az elkövető, illetve sértett közti, hatóságok által felügyelt megegyezésre, a legfőbb ügyész úgy reagált: a bűnözés elleni küzdelem nyilvánvalóan nem kizárólag bűnüldözésből áll, e téren bizonyára szükség lehet társadalompolitikai intézkedésekre is, de a bűnüldöző hatóságok feladata elsősorban nem ez, hanem hogy érvényt szerezzen az állam büntetőhatalmának.

A bűnözés tavalyi alakulásának első, tájékoztató jellegű, nem végleges adataiból a legfőbb ügyész szerint úgy tűnik: átlagos év volt, nincsenek kiugró értékek, és ezen adatok összességében óvatos bizakodásra adnak alapot.

Az ügyészségnek az ellenzéki tárgyalásokon a közelmúltban felmerülő kormány alá rendelése kapcsán Polt Péter elmondta: az Európa Tanács több mint tíz évvel ezelőtti ajánlása szerint mind a Magyarországon jelenleg is működő független ügyészség, mind a kormány alá rendelt ügyészség lehet jogállami, bár az utóbbi esetben sokkal több intézményi biztosíték kell az esetleges politikai beavatkozások kivédésére, hogy a vádhatóság pártatlan tudjon maradni.

A Velencei Bizottság - az Európa Tanács tanácsadó testülete - az új alaptörvény és az új ügyészségi törvény alapján megállapította, hogy a magyar vádhatóságra vonatkozó szabályozás megfelel az európai normáknak. A nemzetközi tapasztalatok szerint egyébként inkább arra van példa, hogy a kormány alá rendelt ügyészséget független alkotmányos intézménnyé teszik, ahogy ez nemrég Lengyelországban történt, fordított irányú átalakításra azonban az unióban nincs példa - mondta Polt Péter.