A zirci kórházban három éve szűnt meg az akut ellátás, az intézmény csak krónikus és rehabilitációs ágyakkal rendelkezik. A 800 millió forintos uniós támogatásból épülő emelt szintű szakrendelőtől remélik, hogy a betegek körülményei javulni fognak. „A fejlesztés elsődleges célja az volt, hogy egy rendkívül leromlott állapotú épület helyén egy olyan új feladatokat és szakellátásokat is biztosító új épület jöjjön létre, amely a kistérség határain túlnyúlóan látja el a feladatát. Tehát egyrészt az infrastruktúra megújulása a cél, másrészt pedig olyan hiányszakmáknak az ellátásba való bevonása, amelyek problémát jelentettek az elmúlt időszakban" - nyilatkozta Ottó Péter Zirc független polgármestere.

A Dunántúlon egyedülálló zirci fejlesztés során bekerül az ellátásba az urológia, a nappali kórház és az egynapos sebészeti ellátás. „Egy nappali kórházat is telepítünk ebbe az emeltszintű kistérségi járóbetegközpontba, ahol majd a nem sebészeti eljárások egynapos ellátása valósítható meg. Itt kúraszerű ellátásokat sikerül majd kiváltani, tehát egy infúziókezelésre nem kell majd befeküdni a veszprémi kórházba egy hétre, hanem naponta azt a két órát, amit ez igénybe vesz, azt itt helyben el lehet érni" - közölte Tóth Árpád, a zirci Erzsébet Kórház főigazgatója.

A veszprémi intézmény és a Magyar Kórházszövetség vezetője úgy véli, a térségben lévő súlyponti, területi szintű és aktív ellátással nem rendelkező kórházak együttműködésével, és helyzetük javításával könnyebb dolga lesz az új kormánynak is. „Egy olyan partnerséget kell kialakítani, hogy az akut válságkezelési intézkedéseket és a hosszú távú koncepciókat együttesen dolgozzák ki. Nyilvánvaló dolog, hogy a válságkezelési intézkedésekben van pénzügyi többletforrásokra is szükség, de ugyanakkor legalább ennyire fontos a bizalom helyreállítása. Én azt hiszem, hogy ez a legnagyobb probléma, amit az elmúlt években elvesztettek" - mondta Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke.

Rácz Jenő szerint be kell látni, hogy a mostani finanszírozással és szolgáltatási csomaggal nem működtethetők az intézmények. Profiltisztításra, az intézmények együttműködésére, egyes helyeken összevonásra is szükség lehet, hogy a kórházak adóssága ne érje el év végére a 65 milliárd forintot.

(hírTV)