Vajon van-e olyan építészeti megoldás, mely a kis alapterületű egységeket olyan intenzív táji környezetben szerepelteti, ahol a zárt, fűtött terek mellé minőségi kert, rekreációs zónák is tartoznak? Van-e olyan fúzió, ahol az égbe tartó telekárakkal szemben a közös telekhasználat segítségével – akár ideiglenesen –, de egyszerre oldjuk meg a mobilitási kényszert és a saját vár, saját ágy dilemmáit egy másik városban? - ennek a dilemmának a feloldására keres megoldásokat Rosta S. Csaba építész,vezető építész tervező és Szabó Reni építész.

A lakhatási válságra választ kereső építészek, urbanisták együttgondolkodását elsősorban az egyre sűrűsödő hiperurbánus tömbök és a nagy alapterületet elfoglaló kertvárosi vízió közötti oda-vissza érvelés köti le. A metropoliszok telekhasználati logikája az égbetörő monolitok létrejöttét és azok egyre koncentráltabb megjelenését vetíti elő. A vertikális ház humanizálására létrejött kísérletek, pédául a milánoi Boscolo Verticale egy-egy kitörési irányt villantanak fel, de világszerte tapasztalható a monoton, mennyiségi lakásépítés algoritmikus ismétlődése. A merev alapgeometriák használata, a felületekre húzott képzőművészeti igényességű üveghomlokzatokra sok variációt találhatunk, de a jó nemzetközi példák mellett mégis a szintenként azonos homlokzat és nyílásrendű, végtelenül leegyszerűsített lakótömbök uralják a világ nagyvárosainak peremét Sanghaitól Rio de Janeiro-ig.
Az építészek hitvallása, innovatívnak tartott lakásépítési koncepciója nem minden esetben találkozik a megbízó igényével és környezettudatosságával. A tapasztalat szerint a telek adottságait maximálisan kihasználó, az előírásokat épp, vagy épp hogy nem teljesítő matematikai képletek, megbízói keresztrejtvények horizontális és vertikális sorainak kitöltése lenne csak a feladat. Bármilyen egyéni, karakteres megoldás mellé gyakran a többletköltség vádja és az eladhatatlanság víziója párosul.
A magyar lakásépítés átlagmegoldásai semmivel nem járnak a megfejtett és egyben megfejtés után feledhető szellemi teljesítmény felett. Az igénytelenség adta mechanikus megoldóképletek helyett természetesen választhatunk egyéni megoldást. Az egy főre jutó 10-12 m2 lakás helyett nem ritka a 100-200 m2 sem, ha a budai elit negyedekben épülő villákat, épületszobrokat vesszük alapul. Az itt koncentrált beruházási értékből kis középületek is megvalósíthatóak lennének közfunkciókkal, melyek ugyancsak felvetik az építész lelkiismeret és a megbízáshoz való intellektuális viszony etikai kérdéseit.
“Felkutattuk Budapest azon részeit, melyek intenzív tájenergiai adottságokkal rendelkeznek, a genius loci tetten érhető és a mikroközösségek által felfedezett és felfutattott környezet már kialakult, vagy kialakulóban van.
Felkutattuk azt a telket, melynek adottságai, környezeti és közlekedési infrastrukturája humánus életvitelt biztosít,de használata pillanatnyilag akadályba ütközik, tehát jó terep a kísérletezésre. Figyelembe véve, hogy a jelen piaci viszonyok, a kampányszerű építés elvonta a hagyományos technológiát ismerő építőipari szakembereket a kisérletezéstől, most a termelés túlfűtöttsége jellemző, építési technológiában egy más, szerelt, fokozottan előregyártott rendszerek alkalmazásával lehet egy új ajtót nyitni.” – árulta el portálunknak Rosta S. Csaba építész, ügyvezető.
“A mobilitást, vagy annak lehetőségét folyamatosan fenn kell tartani, bármilyen politikai változás is várható, az építész háza maradjon autonóm, szállítható, máshol letelepíthető.” – tette hozzá Szabó Reni építész
“A ház tehát egy kis lakóegység, mely zöldbeágyazott, könnyen építhető,telepíthető, áthelyezhető. Zárt állapotban hátrahagyható, nyitott állapotban kiszolgálja a benne zajló életet és közösségteremtő erővel formálja meg azt a lakóközösséget, amit ma Európa és az USA campingjeiben és mobil home falvaiban tapasztalhatunk meg.” – meséli Rosta S. Csaba.

A tervező koncepciójukat is felvázolták:
- nem azonosulunk a monoton lakáspiaci fejlesztések mások által tervezett tömbjeivel
- nem adjuk fel a kertkapcsolattal, zöldövezeti beágyazással rendelkező lakás vízióját
- minimálisra csökkentjük a m2 igényt és maximálisra a minőségi bútorozás, átrendezhetőség flexibilis technológiáit
- nem törekszünk az ingatlan telek megvásárlására, hiszen a jelenlegi piaci helyzet és megbízási intenzitás földrajzi képletei napról, napra változhatnak, azaz meg kell őrizni a maximális mobilitást.
- A praktikus lakás, alvás, pihenés funkciók mellé a gyerekek, barátok, rokonok időleges látogatása is ebbe a megoldandó képletbe foglalandó,
- A tervezett lakóegység nemcsak önmagában kell, hogy szolgálja a primer és secuncer igényeket, de tercier módon a jövőt figyelő alternatívát is kell mutasson.

Tervük egy olyan ún. TINY HOUSE telep létrehozása, ahol a tervezett lakóegységek elhelyezése a zöldben, a fák között a kempingek térfoglalásához hasonlít, Ezen túl gépjárművel és magas vízállás esetén csónakkal is megközelíthető lenne, valamint egy olyan megemelt gátról, mely a mindenkori árvízszint fölött biztosít megközelítési lehetőséget.
Céluk nem egy elit lakótelep létrehozása volt, hanem egy alternatív megoldás az ártéri területek, a vitatott szabályozási hátterű telkek, építési beruházások kísérő telepeinek hasznosítására. Megoldást jelenthet a természeti katasztrófák miatt kialakult, vagy a hirtelen beindult fejlesztések által megkívánt gyors reagálású lakhatási akciók kezelésére is azok számára, akik a XXI. század igényességével és a saját tulajdonú lakókapszula birtokában időnként helyszínt, környezetet akarnak váltani.

Az épületről

A szakirodalomban TINY HOUSE –ként szereplő építészeti fogalom kis alapterületű, de minőségi épületeket takar, rokonságban a MOBIL HOME-okkal és a Lakókocsi-Lakóbusz telepekkel.
A Jövő Otthonai koncepciónkat arra alapozzuk, hogy a magyarországi viszonyok között akár fővárosi, akár nagyvárosi környezetben sok vízparti, ártéri vagy épp jó adottságokkal rendelkező- ideiglenesen használaton kívüli - telket lehetne bevonni a fejlesztésbe, úgy, hogy a röghözkötöttség béklyóját elhagyjuk, az otthonhozjutás beruházási értékét csökkentjük, a beköltözésig tartó időt lerövidítjük. A TINY HOUSE értéktartó befektetés, nem jelent gondot a továbbértékesítése és átformálása, a helyi adottságokhoz viszonyuló adoptálása sem.
Az épület nem rendelkezik hagyományos értelemben vett alapokkal. A szerkezet rögzítésére pontszerű alapokat telepítünk, ami áthelyezés esetén kivehető és elszállítható. A lábakra emelt épület merevítését a szerkezet keret maga és a lábazati kísérőfal biztosítja. A közműbekötések számára külön erre a falra szerelt szakipari falat terveztünk, mely a víz, csatorna, elektromos hálózat fogadóit tartalmazza.

Az elismerést a Design Hét Budapest keretein belül vették át.

Szerkesztette: Csobay Dániel

Fotók: RAS-DESIGN Kft.