A rendezvénysorozaton a NEFMI Oktatásért Felelős Államtitkársága, az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. és a Diákhitel Központ munkatársai tájékoztatják a felsőoktatási intézményekbe jelentkező diákokat a felsőoktatás legfontosabb változásairól.

A minisztérium február 24-én éjfélig meghosszabbította a felvételi jelentkezési határidőt, ily módon biztosítva a tanulóknak és családjuknak, hogy minél megfontoltabban dönthessenek a továbbtanulásról.

Győrben a Széchenyi István Egyetem csarnoka adott otthont az eseménynek 12.30-tól 16.15-ig.

A programot Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrás miniszter nyitotta meg.

Az érdeklődők előadásokat hallhattak a felvételizőket leginkább foglalkoztató témákról, a keretszámokról, az állami ösztöndíjakról, a hallgatói szerződésről, a Diákhitel II-ről. Az Oktatási Hivatal és a Diákhitel Központ Információs pultjainál pedig a szakemberek folyamatos tájékoztatást nyújtottak, s a továbbtanulással kapcsolatos kérdésekre azonnali választ adtak.

Az elkövetkező napokban, a február 24-ei jelentkezési határidőig Pécsen, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden és Budapesten találkozhatnak majd az érdeklődők a felsőoktatási szakemberekkel.

Változások a felsőoktatásban

A felsőoktatásba készülő fiatalok és a kormány közös célja, hogy a tanulmányok befejeztével kézhez vett diplomák mögött minőségi és versenyképes tudás álljon, valamint, hogy az adott területen ne legyen túlképzés, mely akadályozza a munka világában az elhelyezkedést.

E célok elérése érdekében fontos változások indultak el a felsőoktatás rendszerén belül.

Állami támogatás, hallgatói szerződés

Az egyik ilyen intézkedés a tanulmányok finanszírozása, ez a kérdés már a jelentkezés véglegesítése előtt komoly döntést igényel.

A korábbi tanulmányaik alapján a legkiválóbb teljesítményt nyújtó jelentkezők számára az állam lehetőség biztosít arra, hogy állami ösztöndíjasként, térítésmentesen tanuljanak az egyetemeken és főiskolákon.

A felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor az állami ösztöndíjas hallgatók szerződést kötnek.

A hallgatói szerződés a képzési költségek viselésére vonatkozó jogviszony, melyben az állam „szolgáltatásával" (a képzési költség átvállalásával) szemben a hallgató „ellenszolgáltatása" (a munkavállalási kötelezettség) áll. Aki azt választja, hogy állami segítséggel tanul tovább, annak vállalnia kell, hogy diplomáját reális határidőn belül megszerzi, és a nemzet javára hasznosítja a megszerzett tudását.

Az állami ösztöndíjas hallgató számára előírt magyarországi munkavégzés időtartama a képzés költségével arányos. Az időtartam kiszámításánál egy hónapra 100.000 forintos költség jut. (Így például ha a képzés költsége 3,6 millió forint, az ösztöndíjasnak 36 hónapot, azaz 3 évet kell Magyarországon dolgoznia.)

Az állami ösztöndíjas hallgatónak a végzést követő 3 éven belül Magyarországon kell munkát vállalnia és képzési költségét vissza kell fizetnie, ha a képzési idő másfélszerese alatt nem szerez diplomát (így például egy 10 féléves képzés esetén 15 félév áll rendelkezésre a diploma megszerzésére). Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott félévek száma maximum 12 lehet.

Akik nem érik el azt a teljesítmény szintet, amellyel bekerülhetnek az állami ösztöndíjas keretszámba, de attól csak kis mértékben maradtak el, azoknak lehetőségük van arra, hogy az állam által megjelölt részösztöndíjas finanszírozási formában tanuljanak, ami azt jelenti, hogy a tanulmányi költségeiknek az 50 százalékát az állam fedezi.

A legjobbak tehát továbbra is költségtérítés nélkül juthatnak diplomához, a részösztöndíjas képzés pedig a tanulási lehetőségek bővítését segíti elő. A hallgatók nyilvántartását az Oktatási Hivatal végzi.

Felvételi keretszámok

A kormány a keretszámok kialakításánál a társadalom hosszú távú érdekei mellett a foglalkoztatók és a munkaerőpiac hosszú távú igényeit is figyelembe vette. Fontos kérdés volt a végső számok meghatározásánál, hogy érdemes-e a meglévő keretszámokat elaprózni, avagy helyesebb egy-két képzési centrumot támogatni. A kormány végül az utóbbi mellett döntött.

A 2012/13-as tanévre minden jelentkező bejuthat a felsőoktatásba, amennyiben pontszáma eléri vagy meghaladja a 240 pontot.

2012-ben az államilag támogatott új belépő létszámkeretet - felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, illetve egységes, osztatlan képzésre felvehető, beleértve a közigazgatási, a rendészeti és a katonai felsőoktatást - a kormány 33.927 teljes és 15.550 részleges, 50 százalékos támogatásban részesülő létszámban határozta meg. Az államilag támogatott új belépők legfeljebb 10 százaléka vehet részt a részidős - esti, levelező - képzésen.

Az államilag támogatott mesterképzésre 19.600 hallgató vehető fel.

A hitéleti mesterképzésre felvehető hallgatók számát az egyházakkal és a felekezetekkel megkötött nemzetközi megállapodások szerint kell megállapítani. A hitéleti mesterképzésre az alapképzéssel megegyező számú hallgató vehető fel.

Az államilag támogatott doktori képzésre 1.300 hallgatók vehető fel.

A bölcsészettudományok, a hittudomány, a társadalomtudományok területére felvehető hallgatók létszáma legfeljebb 430 fő, míg az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok, a természettudományok és a művészetek tudományterületekre felvehető hallgatók létszáma legalább 870 fő lehet.

Állami ösztöndíjas 33.927

Állami részösztöndíjas 15.550

Mesterképzés 19600

Doktori képzés 1300

Összesen: 70377

2011-ben 84 046 diák szerzett érettségi bizonyítványt.

Az állam 2012-13-as tanévben összesen 70 377 diáknak biztosít állami ösztöndíjas illetve részösztöndíjas képzést a felsőoktatásban.

Önköltséges képzés

A kormány meghatározta az egyes képzések önköltségének alsó és felső határát képzési szintenként és képzési területenként. Például az alapképzésben a műszaki képzési területen az önköltség éves összege 350-650 ezer Ft, a bölcsészettudományi képzési területen 230-600 ezer Ft, a természettudományi képzési területen 350-600 ezer Ft között alakulhat. E keretek között a felsőoktatási intézmények döntöttek az egyes képzések önköltségének összegéről.

Diákhitel II.

A felsőoktatáshoz való hozzáférés kiszélesítése érdekében a kabinet létrehozta a meglévő diákhitel-rendszer mellett a Diákhitel II. programot, amelyből az állami részösztöndíjas és az önköltséges hallgatók anyagi támogatást kaphatnak a tanulmányaik zavartalan elvégzéséhez. Az új hitelkonstrukció a diákok képzésének teljes önköltségét biztosítja. A kedvezményes kamattámogatású hitel révén mindenki számára lehetővé válik a jövőben a felsőoktatásban való részvétel, így azok számára is, akik korábban saját forrás híján nem tudtak felsőfokú tanulmányokat folytatni.

Közgazdász és jogászképzésnél visszatéríti az állam a felvett hitelt

A jogászok és a közgazdászok képzésével kapcsolatban a kormány megteremti annak lehetőségét és feltételrendszerét, hogy azoknak a fiataloknak, akik az állam- és közigazgatásban helyezkednek el és tanulmányaikat diákhitelből finanszírozták, az állam visszamenőlegesen kifizeti a tanulmányuk költségeit.