Akár Istenben, akár a sorsban hiszünk, körülöttünk ilyenkor minden az újjászületésről szól – hangsúlyozta beszédében Schmitt Pál. Véleménye szerint idén nemcsak a természet, hanem a legfontosabb törvényünk is megújult. 20 évvel a rendszerváltás után most élni tudtunk a történelmi lehetősséggel – tette hozzá. Mindannyiunk közös ügye az új alaptörvény, egyszerre magyar, korszerű és európai – tette hozzá.

Schmitt szerint - tudósított a Hír Tv - erőt adhat mindannyiunknak, hogy az alaptörvényben lévő szabadságjogok az európai jogi chartára épülnek. A jog csak a jobb élet esélyét adhatja meg, rajtunk áll, milyen sorsot építünk – mondta a köztársasági elnök.

Az államfő a Sándor-palotában írta alá hazánk új alaptörvényét, amelyet egy héttel ezelőtt fogadott el a parlament 262 igen, 44 nem szavazattal és egy tartózkodással.

Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP.

Az egy hete elfogadott alaptörvényt Budapesten, nyolc vidéki helyszínen, illetve Kolozsváron is egy időben kezdődő gálaestekkel köszöntik. A kormány 135 millió forintot költ a rendezvényekre a központi költségvetésből. Az új alaptörvény január elsején lép életbe.

Sarkalatos törvények

Az új alaptörvény alapján 30 sarkalatos, azaz kétharmados többségű törvényt kell elfogadnia vagy módosítania a parlamentnek. A jövőben sarkalatos törvény rendelkezik majd a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól, a nemzeti vagyon megőrzéséről, valamint a családok védelméről. Továbbra is kétharmados törvény tartalmazza majd a választójog részletszabályait, a pártok működését és gazdálkodását, és a sajtószabadságot is. A bírósági, ügyészségi szervezetről és az Alkotmánybíróságról változatlanul minősített többséget igénylő törvény rendelkezik majd. Változás lesz abban, hogy a Magyar Nemzeti Bankról és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló jogszabály is kétharmados lesz, valamint a címer és a zászló használatának részletes szabályai mellett az állami kitüntetéseket is sarkalatos törvény határozza meg.

OrientPress Hírügynökség