Győrben az országos átlaghoz képest jobb a helyzet, de városunkban sincs kolbászból a kerítés. Ráadásul a közgyűlés úgy fog hozzá a 2012-es költségvetés koncepciójához, hogy még nem tudni pontosan, mely kötelező feladatok ellátása marad a helyhatóságok feladata. A Nyugathír.hu az idei év eredményeiről és a jövő év kilátásairól Simon Róbert Balázs pénzügyekért felelős alpolgármestert kérdezte.

- Sokan mondják, Győr irigyelten gazdag város, ahol nincs lyuk a költségvetésen, és ahol jut jelentős fejlesztésekre is. Valóban ennyire idilli a helyzet?

- Hazai viszonylatában Győr tényleg irigyelt helyzetű városnak számít. Büszkén mondhatjuk, hogy az ország legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa vagyunk. Ezt azért merem határozottan kijelenteni, mert eredményeinkről a többi megyei jogú város vezetői is elismerően szólnak. A legfontosabbnak mégis azt tartom, hogy Győr gazdálkodása pénzügyileg stabil lábakon áll. Ma Magyarországon az önkormányzatok jelentős része eladósodott, hiteleket vettek fel, vagy kötvényt bocsátott ki, és az így befolyt összegeket nagyon sok település a napi működtetésre költötte el. Szerencsére Győrben ez nem így történt, mi minden évben betartjuk az aranyszabályt: addig nyújtózkodunk, amíg a takarónk ér. A költségvetést évről-évre reálisan állítjuk össze, úgy hogy a pénzügyi lehetőségeinket nem lépjük túl. Ez nehéz feladat, hiszen előfordul, hogy jogosnak tűnő elképzelésekre forrás hiányában nemet kell mondanunk, de összességében azt gondolom, hogy az idő minket igazolt.

- Mennyire volt érezhető a válság a város gazdasági helyzetén, és ha az adóbevételek alakulását tekintjük, kedvezőbb tendenciák figyelhetők-e meg, mint 2-3 éve?

- Ötödik éve vagyok Győr gazdálkodásáért felelős alpolgármestere. Visszatekintve elmondhatom, hogy eddig a 2008-as év volt a bevételek tekintetében a legeredményesebb esztendő városunkban. Abban az évben kezdett el iparűzési adót fizetni az Audi, és nem volt még érezhető a nemzetközi pénzügyi válság, hiszen az 2008 őszén robbant ki. A következő, 2009-es évben jelentős visszaesés következett be az adóbevételek tekintetében, majd 2010-ben már kis mértékű javulás. Az idei év első félévének adatai azonban már derűlátásra adnak okot, hiszen az adóbevételek (iparűzési, építmény, idegenforgalmi és gépjárműadó) tekintetében a beérkezett összeg 4%-al, mintegy 358 millió forinttal meghaladta a 2008-as év első félévének bevételét. Ez rendkívül bíztató, hiszen a győri gazdaság talpra állását mutatja. A Központi Statisztikai Hivatal napokban megjelent adatai szerint Győr-Moson-Sopron megye ipari szektora 2010 első felében 20 százalékot is meghaladó teljesítménybővülést produkált. 2011 azonos időszakában ezt további 11,9 százalékos növekedéssel javította, és ezzel az országos átlagnál másfélszer nagyobb növekedést ért el.Ahogyan a számok is bizonyítják, a Győrben működő nagy, közepes és kis vállalkozások egyaránt hozzájárulnak a sikerhez. Összefoglalva: az elmúlt években a válság a győri gazdaságban, így az önkormányzatot érintően is erőteljesen érződött, de az idei év javuló tendenciája alapján kijelenthető, hogy Győrben a mélyponton már messze túljutottunk.

- Az oktatási és a szociális, egészségügyi szféra zavartalan működtetése okozza a megyeszékhelynek a legnagyobb kihívást. Mire elegendő az ágazatokra jutó állami normatíva, és mennyivel kell ezt kipótolnia az önkormányzatnak a saját bevételeiből?

- Valóban az önkormányzat tortájából a legnagyobb szeletet ezen szakterületek finanszírozása teszi ki. Az állam a rendszerváltoztatás óta folyamatosan csökkenti a normatívát, ami azt jelenti, hogy évről-évre egyre magasabb összeget kell az önkormányzatoknak hozzátenni az említett területek finanszírozásához. Győr mintegy 22 milliárd forintot költ idén oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi intézményeinek finanszírozására. Az államtól kapott normatívák nagyságrendileg a költségek 40-45 százalékát fedezik. Önkormányzatunknak ezért saját bevételeink terhére kell biztosítani a hiányzó összeget, ami több mint 10 milliárd forintot jelent évente.

- Lehet-e már bíztató jeleket felfedezni a vagyonértékesítésben?

- Sajnos a vagyonértékesítésben - az előző két évhez hasonlóan - továbbra sem tudok bíztató jelekről beszámolni. Ebben az évben több milliárd forint értékben hirdettünk meg értékesítésre önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat, de eddigi tapasztalataink továbbra is a piac nagyfokú érdektelenségét igazolják vissza. Abban bízom, hogy jövőben ezen a területen is javulni fog a helyzet.

- Rövidesen új költségvetési koncepciót kell készíteni. Ön szerint az ország nehéz anyagi helyzete miatt Győr pénzügyi kondíciói is változnak 2012-ben? Befolyással lesz ez a közgyűlés által korábban elfogadott gazdasági stratégiára?

- A központi költségvetés önkormányzatokra vonatkozó számai még nem ismertek, de azt már tudjuk, hogy kihívásokkal teli év elé nézünk. Rövidesen módosul az önkormányzati törvény és változnak bizonyos fenntartói jogosítványok is, például iskolák kerülhetnek állami kezelésbe. A mi törekvésünk az, hogy megtartsuk a jövőben is általános és középiskoláinkat, és a lehető legmagasabb színvonalon működtessük azokat. Természetesen ehhez meg kell ismernünk a finanszírozás részletes feltételeit is. Ma az ország és egyetlen önkormányzat sincsen könnyű helyzetben, de azon irányvonalon, amit a város négyéves gazdasági programjában meghatároztunk, nem kívánunk változtatni.

- Milyen mérleggel zárhatja Győr a 2011-es gazdálkodását, és ennél valamelyest jobb, vagy gyengébb évre kell-e készülni jövőre?

- Bár a zárszámadásra csak jövő év elején kerül sor, azt mondhatom, hogy ismét egy eredményes esztendőt fogunk zárni. A legfontosabb, hogy intézményhálózatunkat zökkenőmentesen működtetjük, a strukturális átalakításokat a hatékonyabb működtetés érdekében végrehajtottuk. Tartozásunk vagy kifizetetlen számlánk nincsen, az idei évre tervezett fejlesztéseink és beruházásaink pedig ütemterv szerint befejeződnek. A jövő évi költségvetési koncepció elkészítését rövidesen megkezdjük. 2012-ben, stabil pénzügyi gazdálkodás mellett, hasonlóan sikeres évre számítok, mint amilyen az idei.