Nincs hol lakni...

Összesen 128 országban végezte el azon felmérését a Gallup, amely szerint nem csak a legszegényebb, de a legfejlettebb országok lakosai sem tuják mindig elérni, hogy megfelelő otthont biztosítsanak maguk és/vagy családjuk számára. Bár a felmérés során vizsgált "nem megfelelő otthon" kifejezés az otthontalanságtól kezdve infrastrukturális hiányosságokig sokféle gondot jelenthet, az adatok azt mutatják, a probléma, így vagy úgy, de minden országban ismert. A 2009-es és 2010-es évben végzett kutatás eredményei szerint a volt szovjet tagköztársaságokban és a szubszaharai régióban vannak a legtöbben (31-31%), akiknek az elmúlt években olyan anyagi gondjai voltak, amelyeknek köszönhetően nem tudták lakásfenntartási kiadásaikat fedezni, avagy egyáltalán nem volt fedél a fejük felett. A lakásproblémákkal küzdők aránya a latin-amerikai és a karibi térségben 21 százalék, Ázsiában 17 százalék, a közel-keleten és Észak-Afrikában 14 százalék volt a vizsgált időszakban. Az Egyesült Államokban a megkérdezettek 11, Európában 8, Kanadában a lakosság 5 százaléka mondta el, hogy a lekérdezést megelőző tizenkét hónapban voltak olyan anyagi nehézségei, amelyek miatt otthona veszélybe került. A vizsgált országokban összesen 19 százalék küzdött ilyen gondokkal.

Éles területi egyenlőtlenségek

A Gallup kutatása szerint Azerbajdzsán lakosai között a legmagasabb a lakásproblémával küzdők aránya. A megfizethetetlen lakásárak és az illegális építkezések miatt a helyiek 76 százaléka számolt be arról, hogy nincs annyi pénze, hogy elfogadható otthonra tegyen szert. Más szovjet utódállamokban valamivel jobb a helyzet: a közeli Grúziában, Türkmenisztánban és Kirgizisztánban tízből négyen küzdenek lakásgondokkal, míg Lettországban és Észtországban tízből csak ketten.

A lakáshelyzetben mutatkozó területi egyenlőtlenségek az afrikai országok körében is kirívóak. Csád és Libéria a vizsgált 128 ország közül a második és harmadik legrosszabb helyzetben lévő állam. Előbbiben a helyiek 53, utóbbiban 51 százaléka küzd az otthontalanság nyomasztó terhével vagy veszélyével. Ezzel szemben Zimbabwe területén a rendkívül magas infláció ellenére is csak a lakosok 19 százalékának vannak ilyen problémái. A kontinensen a legjobb helyzetben a dél-afrikaiak vannak: körükben 15 százalék a rossz anyagi helyzetűek aránya.

A földrengés utóhatása

A tavaly év eleji nagy erejű földrengés és az újjáépítés során égbeszökő lakásárak miatt egyáltalán nem meglepő, hogy a latin-amerikai régióban Haitin küzdenek a legtöbben lakásproblémákkal, igaz a térség más országaiban is sokan vannak hasonlóan rossz anyagi helyzetben. A természeti katasztrófa sújtotta országban tízből négyen számoltak be az elmúlt évben jelentkező lakásgondokról, míg a szomszédos Dominikai Köztársaságban ez az arány háromból egy.

Ázsia és a Közel-Kelet jobb helyzetben

A felmérés eredményei szerint a szingapúriak élnek a legjobb körülmények között a világon: a térségben alig 1 százalék azok aránya, akiknek lakhatási körülményei nem megfelelőek. Ez az érték számos fejlett ázsiai országban is viszonylag alacsony: Japánban 9 százalék, Hongkongban és Tajvanon 12 százalék. Kína, Vietnám és Dél-Korea régiójában már magasabb, 19, illetve 18 százalék a lakásproblémával küzdők aránya. Sokkal súlyosabb viszont a helyzet Kambodzsa (50%), a Fülöp-szigetek (49%) és Afganisztán (47%) területén.

A Közel-Kelet szintén azon régiók közé tartozik, ahol jobbak a lakhatási körülmények. Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Izrael lakosai körében például tízből kevesebb, mint kilenc azok aránya, akiknek gondot okoz a megfelelő otthon biztosítása.

Európa és Észak-Amerika az élen

Az Egyesült Államok és Kanada, továbbá Európa legtöbb országának lakói sokkal jobb helyzetben vannak, mint a nemzetközi átlag. Kanadában és több nyugat-európai országban, például az Egyesült Királyságban, Svájcban, Hollandiában csak 5 százalék körüli a nehéz helyzetben élők aránya. Európában Dániában és Luxemburgban a legjobb (2-2%) a lakáshelyzet, Montenegró (18%) és Albánia (17%) területén pedig a legrosszabb. Az Egyesült Államokban tizenegy százalék a lakásgondokkal küzdők aránya, amely valamelyest rosszabb, mint a görög és a lengyel (10-10%), a cseh és a magyar (9-9%) vagy a belga (8%) adat.