Az európai uniós intézmény január eleje óta készít kockázatelemzéseket az új koronavírus-járvánnyal kapcsolatban.

A brüsszeli intézmény január eleje óta készít kockázatelemzéseket a vírussal kapcsolatban.

Az első jelentést január 9-én küldték ki, melyben azt írták, a vírus európai megjelenésének valószínűsége alacsony, nincs bizonyíték arra, hogy emberről emberre terjed, az unión belüli továbbterjedés kockázati szintje az alacsony és a nagyon alacsony fokozat között mozog.

A heti rendszerességgel készülő jelentés még február 14-én is arról szólt, hogy a fertőzés kockázata alacsony az Európai Unió és az Egyesült Királyság lakosságára nézve. Kínában akkor már több mint 65 ezer fertőzöttet tartottak nyilván.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ székhelye Svédországban található.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta, a svéd modell teljesen más. Svédországban máshogy állnak rengeteg kérdéshez, például a migráció kérdéséhez is.
Az Egészségügyi Világszervezet jól látta a helyzetet,

és a magyar kormány eszerint lépett, és nem az Európai Unió javaslatai szerint.

Az Európai Unió hivatalos honlapja szerint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerepe az, hogy Európa védelmi képességét javítsa a fertőző betegségekkel szemben. Feladatai között szerepel, hogy tudományos tanácsokat adjon az Európai Unió intézményének, a tagállami kormányoknak, és gondoskodjon az Európai Uniót fenyegető újonnan megjelent veszélyek korai felismeréséről, elemzéséről, valamint segítsen felkészülni a járványokra. Az Európai Unió honlapja szerinta központban kétszázkilencvenen dolgoznak, elmondható, hogy ez egy közepes méretű szervezet.

A járványt csak együtt győzhetik le

Jelen helyzetben látható, hogy ez az intézet semmilyen módon nem felelt meg az elvárásoknak. Súlyos bukás, súlyos hibát vétett, amelynek biztosan lesz következménye a járványt követően – hangsúlyozta Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Hozzátette, az Európai Unió számára a legnagyobb tanulság, hogy
a járványt csak a nemzetállamok, a tagállamok győzhetik le.

Az unió önmagában, láthatóan nem képes a válságok kezelésére. Megmutatta ezt már a 2015-ös migrációs válság, és megmutatja a mostani járványhelyzet is.

„Annyi a különbség, hogy az előzőnél egy Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság működött, amelyik hátráltatta a tagállami cselekvéseket. Kommunikációs hadjáratot folytattott az aktívan cselekvő tagállamokkal szemben. Az Ursula von der Leyen-féle bizottság az elődjéhez képest szintén nem tesz sokat, de legalább nem próbálja meg hátráltatni a tagállami cselekvéseket” – húzta alá az elemző.

Az Európai Parlament múlt hét csütörtökön, története során először videókonferencia keretében tartott plenáris ülésén a képviselők távszavazás útján jóváhagyták a koronavírus-járvány elleni fellépéshez szükséges uniós intézkedéseket, ugyanakkor nem sikerült megállapodniuk komoly lépésekről.

Az elemző szerint az Európai Uniónak lehetne szerepe abban, hogy tudományos együttműködés keretében összehangolja a tagállami cselekvéseket, például a vakcinafejlesztést. Azonban nem látszik közös akarat kialakulni a károk kezelésére.

Az Európai Unió nem tesz semmit

Jelenleg a koronavírus elképesztő méreteket ölt az olaszoknál, spanyoloknál, franciáknál. Ez a három ország a legveszélyeztetettebb, de nincsenek sokkal elmaradva az osztrákok, németek és a svájciak sem.

„Boris Johnson brit miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy 18 hónapig fog tartani a koronavírus-járvány, amire nagyon sok vezető válasza az volt, hogy Európa gazdasága nem éli túl, ennyi ideig nem lehet az embereket otthon tartani” – hangsúlyozta a szakértő.

A jelen súlyos helyzetben a közös adósságtörlesztést szorgalmaz a leginkább a vírus által sújtott Olaszország miniszterelnöke, Giuseppe Conte, és támogatta a javaslatot a másik európai járványgóc, a szintén közös adósságtörlesztést szorgalmazó Spanyolország vezetője is, Pedro Sánchez.

Ezt azonban többek között Németország, Hollandia és Ausztria sem akarja, mondván: a rendkívüli helyzet ellenére sem bíznak a többiek gazdasági fegyelmében.

A válsághelyzetre ráerősítve ­Emmanuel Macron francia elnök is azt hangoztatta a találkozón: ha nem sikerül politikai szinten megfelelő válaszokat adni a koronavírus megfékezésére, az Európai Unió akár bele is bukhat a járványba.

Nógrádi György szerint emiatt úgy érzik a tagállami vezetők, hogy aki Európában segítséget szeretne a járvány megfékezésében, csak Kínától tudja megkapni, ami egy teljesen új helyzetet vázolna fel.

Forrás: hirado.hu

Fotó: MTI/AP/LaPresse/Claudio Furlan