Jelentős műemlékek felújítását végezte, mint az ásványrárói, a dunaszentpáli és a győrasszonyfai templom, utóbbi rekonstrukciójáért Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát személyesen nyújtotta át neki a köszönő levelét. Győrben a Magyar Bástya helyreállítási munkáit saját pénzén végezte el.

Széchényi István és az általa vezetett Arrabona Városépítő Egyesület elkötelezett a győri belvárosi rehabilitáció mellett. Támogatják az önkormányzat erőfeszítéseit, egyetértenek a Dunakapu téri beruházással, amelynek kapcsán úgy ítéli meg, hogy az utóbbi 30 év legalaposabb és legnagyobb volumenű feltárása készült, magasan kvalifikált régészi irányítás alapján.

- Pietro Ferrabosco olasz építész tervei alapján 1539-ben kezdődött a győri vár építése, melyet az idők során többször átalakítottak. Utolsóként épült a Duna-bástya - mondja Széchényi István. - Mivel a pénz elfogyott, így a dunai főfal, a rá merőleges főfal, és az ágyúlejáró elkészült, a belső térbe alap nélküli kis házak kerültek, melyeket később lebontottak. Erről árulkodnak a feltárás során készült fotók is.

- Mi a véleménye az új térrekonstrukció mellett a régi környezet helyreállításáról?

- Üdvözlöm az önkormányzat törekvéseit, amelyek arról szólnak, hogy a várfalakat és az ágyúlejárót helyre kell állítani, és támogatom azt is, hogy a közbenső részen fedett parkoló épüljön. A Matróz felőli kisházak eltűntek, helyreállításuk új épületnek minősülne. Az 1964-es Velencei Charta, amelyet hazánk is ellenjegyzett, úgy fogalmaz: „Minden olyan új építkezést, bontást vagy átalakítást kerülni kell, ami megváltoztathatja a környezet tömegeinek, színeinek viszonylatait."

- Hogy látja a Dunakapu téren és annak viszonylatában eddig elvégzett munkálatokat?

- A rakparti út kialakítására nagy szükség volt, hiszen ezáltal a Dunakapu tér átalakítása zavartalanul végezhető, és a forgalom kikerül a belvárosból. A tér alatt lévő parkolókra ugyancsak szükség van, akárcsak egy új parkolóházra. Ezek építése, és a várfal helyreállítása problémamentesen megoldható, és a belvárosi kereskedők is igénylik. Aki mást mond, az félrevezeti az embereket.

- Egyesek a várostól, meg norvég pályázatokból várnának pénzt a vár felújításához...

- Részt vettem a „Duna Limes" előadásán, ahol elhangzott, hogy szeretnék az egész Duna-vonalat a világörökség részévé tenni. Ebből néhány kisebb épület meg is valósult, de rövidtávon erre nincs forrás. Az önkormányzat a nehéz gazdasági helyzet miatt erre nem tud százmilliókat, milliárdokat áldozni, norvég pályázat pedig jelenleg nincs kiírva. Aki az utóbbira hivatkozik, mutasson egy szándéknyilatkozatot a norvég nagykövettől, hogy mikor és mennyit adnak! Nem fognak tudni.

- Mi a véleménye a Dunakapu tér feltárásával kapcsolatban megjelent kritikus építészi véleményekről?

- A Budapesti Műszaki Egyetem tájékoztatása szerint a műemlékekről csak műemlékvédelmi szakmérnök nyilatkozhat, ilyen végzettséget pedig csak másoddiploma adhat. Győrben eddig olyan, magukat szakértőnek tartó emberek fogalmaztak meg bírálatokat a feltárás kapcsán, akiknek nincs ilyen végzettségük, tehát a kritikájukat nem szakmai álláspontnak, legfeljebb magánvéleménynek lehet tekinteni.

- Magukat városvédőknek nevezők a Dunakapu téri „rombolás" miatt demonstrációra készülnek. Mi a véleménye erről?

- Nézze, mi ott voltunk a budapesti békemeneten, mert úgy éreztük, hogy a kormányfő Brüsszelben az egész országot képviselte. Ha nem kapunk uniós támogatást, az árak felmennek, nő a munkanélküliség, és a családok csődbe jutnak. Azt akarom ezzel mondani, hogy demonstrálni akkor kell, ha annak értelme van. Annak, amit a Dunakapu tér kapcsán terveznek, nincs értelme. A városvezetés és a győri önkormányzat mindent megtesz Győrért, a fejlesztésekért. Ha több pénzt fordít feltárásra, régi falak helyreállítására, azt máshonnan kell elvonni, ez pedig most lehetetlen, és egyébként indokolatlan is volna. Hiszen, ahogy említettem, a Velencei Charta mindenkire nézve kötelező! Az úgynevezett „városvédők" sértett emberek, akik a kelleténél többször olvasták el az „Öreghalász felesége" című mesét, és mindennel elégedetlenek.

- Mit kell tudni az Arrabona Városépítő Egyesületről?

- Négy hónapja alakultunk, 18 tagunk van, igazi iparosemberek, akik szívükön viselik Győr sorsát. Mi a híd szerepét szeretnénk betölteni a városvezetés és a győri polgárok között, és a lakosság jogos elvárásait szeretnénk képviselni a hivatal felé. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Győr XXI. századi modern nagyváros legyen, különösen azért, mert úgy látjuk, hogy az önkormányzat is ebben az irányban kötelezte el magát.