Szent Borbálát pogány édesapja, Dioscurus is azért záratta toronyba, hogy kérők ne férkőzhessenek hozzá. Borbála, apja távollétében rávette a munkásokat, hogy vágjanak bele a falba.Ezen át becsempészett magához egy papot, aki megkeresztelte. Amikor ezt apja megtudta, a lány apappal együtt megszökött. Egy sziklahasadékban rejtőztek el, Dioscurus azonban rájuk talált, mert egy pásztor elárulta őket. Az apa megkorbácsolta a leányát, majd átadta a római hatóságoknak. Azok megkínozták, orcáját tüzes fáklyával verték, de nem tudták hitét megtörni. Szomorú vége lett az életének, elvetemült apa fejezte le saját kezűleg Apját sem kímélte az isten. Tette színhelyén villám sújtotta halálra. – Ezért a középkori városok puskaporos tornyát gyakran nevezték el Szent Borbáláról, hogy a szent segítsen megóvni a veszélyes anyagot a felrobbanástól.

A Bányászok védőszentjének tartjuk Szent Borbálát. A Bányászok iránti tisztelet és megbecsülés jeleként jött létre a Bányásznap. Hazánkban a XIX. század közepén megindult ipari-társadalmi fejlődés alappillére a szén volt. A XIX-XX. században alakult ki Magyarországon a mélyművelésű szénbányászat. Ezen időszakban az európai államokban már hagyományossá vált a bányásznap, amely minden év december 4.-én Borbála napját követő első vasárnapon került megünneplésre.

A Bányásznap alkalmából, értékes bélyegeket is adtak ki Magyarországon:
1952 (sor, 2 érték, tervezők: Gál Ferenc és Vertel József); 1954 (emlékbélyeg, névérték 1 Ft, tervezte Vertel József); illetve 1964 (emlékbélyeg, névérték 60 f, tervezte Füle Mihály)

Szent Borbára a bányászokon kívül még a kohászok, tüzérek, építészek, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők védőszentje is. A keresztény kultúrában a tizennégy segítőszent egyike.

Forrás: jelesnapok.oszk.hu

Kép: Wikipédia