"Nem tagadom, voltak nehéz időszakok az életemben. Pénzügyileg számtalanszor voltam nem éppen rózsás helyzetben, és zűrös ügyekbe is keveredtem - meséli Feri. - Volt, hogy szeszt csempésztem Jugoszláviából: Szegeden éltem, és egy barátommal kitaláltuk, hogy Szabadkára kell átmenni trappista sajtot átvinni, és Cézár konyakot visszahozni. A határon, a sajttömbökkel teletömött Trabantomban persze remegtünk, mint a nyárfalevél, még a vámos is kiröhögött minket, és éppen csak nem lett veszteséges a dolog, így fel is hagytunk vele hamar. De voltam már hangszerbolti eladó, és árultam saját készítésű fülbevalókat a Balaton-parton, a Trabantban aludtam, mert szállásra nem volt már pénzem, és menekültem, ha jöttek a rendőrök a füredi Tagore sétányon. Vagy pedig kukáztunk Németországban a szeméttelepen használt bicikliket, majd hazahoztuk, és felújítottuk majd eladtuk a drótszamarakat. De még a szegedi városi tanácsának férfikórusában is voltam énekes. Szinte csak akasztott ember nem voltam még."