A hagyomány szerint ő a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, bírája. Ezzel függ össze a halottszállító saroglya "Szent Mihály lova" elnevezése. E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tartott. Mihály napja a név gyakorisága miatt kedvelt névünnep. Szent Mihály napja, a gazdasági év fordulója.

Ezután kezdték a kukoricát törni. A Szent György napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt. A Hortobágy vidékén Mihály nap volt számukra a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. E napon gyakran vásár is volt, a pásztorok ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket. A cselédfogadás egyik időpontja. Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan. Közismert mondás: "Szent Mihály lova deres, behozza a telet!" Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárására. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.

Mihály jelképe a kard és a mérleg.


Mihály az első az őszi szentek sorában, hiszen követni fogja őt Ferenc, Márton majd Miklós. Égi tevékenysége az volt, hogy kiűzte a sárkányt (a sötétség fejedelmét) a mennyei tisztaság és fényesség birodalmából. Mihály csak kiűzte onnan ezt a lényt, de nem semmisült meg. Működését nap mint nap tapasztalhatjuk itt a fizikai világban. Mihály üzenete, hogy vegyük fel a harcot bátorsággal, a kor, fojtogató, intellektuális üzelmei ellen, ismerjük fel és tartsuk féken. A gyermekek és ifjak számára a Mihály-ünnep elsősorban győzelmi ünnep kell, hogy legyen, felébreszteni a bátorságot, a hitet abban, hogy KÉPES VAGYOK valami, elém került, ismeretlen nehézséggel megbirkózni.

Forrás: forraswaldorf.hu