– ezt írta kivégzése előtt, börtönből küldött levelében Tihanyi Árpád.

1956-ra szokás budapesti forradalomként gondolni, azonban ‘56 a vidék forradalma is volt, köszönhetően olyan hősöknek, mint Tihanyi Árpád és társai. Olyan erős közösséget, olyan erős társadalmi ellenállást kovácsoltak, amely túlélte Győrben a szabadságharc leverését is.

Minden egyes megemlékezésen el kell mesélnünk, hogy a forradalom vívmányaiból nem engedett a város. A Hazánk egészen decemberig működött, országosan is egyik utolsó hiteles hírforrásként. Bár a hatalom mindent megpróbált, szép szavakat és fenyegetést is, a győri gyárak munkásai nagyon sokáig folytatták a sztrájkot és nem vették fel a munkát. A forradalomban megalakult Tanácsokból kinövő munkástanácsok sokáig őrizték a forradalom lángját. A rendőrség újraszervezése felett is őrködtek, nem engedtek be ÁVH-sokat a soraiba.

A kádári konszolidáció, a legvidámabb barakk, a többi megszállt országnál kicsit jobb, de nem szabadabb élet nem Kádár elvtárs nemlétező kedvességének köszönhető. Hanem Tihanyi Árpádnak és az ‘56-os hősök véráldozatának, a fiatalok, diákok bátorságának, a munkások kiállásának.

Tisztelettel köszönjük a Németh-családnak, hogy ezt a szobrot elkészíttették és a városnak adományozták. Köszönjük Tihanyi Árpád ma is élő leszármazottainak, hogy támogatták a megvalósítást. Úgy gondolom, hogy méltó emléket állított Győr város közössége az egyik legnagyobb győrinek.

Hiszen az, hogy ma itt állhatunk és emlékezhetünk, nem magától értetődő, hanem bizony olyan embereknek köszönhető, mint amilyen Tihanyi Árpád is volt. (Ezt a beszédet Pintér Bence polgármestertől idéztük.)

Fekete Dávid miniszteri biztos Tihanyi Árpádról így emlékezett meg:

• Tihanyi Árpád példaképünk, aki hitet adott, irányt mutatott, és mind a mai napig inspirál mindannyiunkat.
• Ő volt az, aki a forradalom napjaiban nem a félelmet, hanem a reményt képviselte.
• Ő volt az, aki a győriek hangját, akaratát hallhatóvá tette egy olyan korban, amikor csendre akartak inteni Bennünket.
• És ő volt az, aki megmutatta, micsoda erő lakozik bennünk, ha összefogunk egymással, ha együtt gondolkodunk, ha ugyanazt akarjuk és közösen cselekszünk érte.
• Tihanyi Árpád egy józanul gondolkodó, tisztán érző győri polgár volt, aki hitt abban, hogy a város a közösségé és hogy sorsunk csakis rajtunk múlik. Éppen ezért hitt abban is, hogyha egyszer mi összefogunk, akkor azzá tesszük ezt a várost, amilyennek megálmodtuk, nem állhatja utunkat sem ármány, sem erő, sem pedig félelem

(Fotó, forrás: Pintér Bence/Facebook)