Mikor és miért kezdtél el kajakozni?

2006-ban kezdtem kajakozni a Graboplast Győri VSE-ben Fazekas Tibornál. Előtte öt évig táncoltam, de amint vízre kerültem egyből megtetszett ez a sportág. Gyorsan átkerültem a saját korcsoportomba Horváth Istvánhoz, bár itt sem töltöttem sok időt, máris az idősebbekkel edzettem, akik nagyon jó húzóerők voltak, így gyorsan fejlődtem Fazekas Tibornál, aki jelenleg is az edzőm.
Melyik volt az első nagy sikered, amit ugródeszkának tekintesz?
Az első nagy sikerem elég gyorsan és korán jött, 14 évesen kijutottam az Ifjúsági Síkvízi Világbajnokságra, párosban Hagymási Rékával két versenyszámban. Itt megszereztem az első világbajnoki címemet, és még egy ezüstérmet is. Ezek az eredmények rengeteg önbizalmat adtak így még nagyobb kedvel álltam neki az edzéseknek.

Aranyérmet szereztél az oklahomai maratoni világbajnokságon, pedig borultál is, mesélj a versenyről.

Vártam már a világbajnokságot, nem csak amiatt, hogy Amerikában rendezték, hanem 2012-ben és 2013-ban is én nyertem, így címvédőként idén is meg akartam mutatni még mindig én vagyok a legjobb! A verseny napján volt egy kis zavarodás. Nem tudtuk pontosan mikor is lesz a rajtom. Mindig bemelegítésnél van egy kis rituálém, amit el kellett hagynom. Csak a vízen tudtam evezni pár kiskört bemelegítésként, és hívtak is minket a rajthoz, ami viszont jól sikerült. Egyből az élen voltam így megnyugodtam kicsit a kavarodások miatt. Nekünk, ifiknek öt nagykört kellett teljesítenünk, amely összesen 17 km volt, plusz a futások. Az első körben nem volt futás és itt kezdődött igazán a zavar. Én vezettem a bolyt így a futó szakaszhoz érve robbantottam és kezdtem a futást, a partról mindenki kiabált, először gondoltam szurkolásból, de amikor megláttam, hogy a többiek mentek tovább rájöttem, hogy nincs futás, gyorsan visszapattantam, persze ekkora jóval előttem jártak és elég nagy iramot kellett mennem, de fél kör alatt sikerült behoznom őket. Az ezt követő körben minden rendben volt, aztán a második futószakasz végén, vízre szállás után beborultam. A hajóm tele lett vízzel, mert kiönteni nem volt időm, ezért a plusz kilókkal nagyon fájt utolérni az első bolyt. Innentől kezdve óvatosan próbáltam versenyezni, mert féltem, hogy ezek után még mit alakíthatok. Az utolsó futás előtt sikerült megelőznöm az olasz ellenfelem a végén már nem tudta tartani velem a lépést. Így izgalmas, változatos versennyel harmadszorra is megvédtem világbajnoki címemet! Ez volt a legizgalmasabb maratonim! Biztos sosem felejtem el!

Fotó: Magyar Sport

Nagyon fiatal vagy még, hogy sikerül összeegyeztetni az élsportot a tanulással?

A Móra Ferenc középiskolában tanulok, amit magántanulóként csinálok, hiszen a napi két edzés mellett nem tudok minden órán részt venni.

Mik a jövőbeli céljaid?

Nekem az álmom hogy olimpiai bajnok legyek! Ez is a célom, ami mindig erőt ad a nehéz pillanatokban!